| |
Diszkont
Diszkont településenként ezen az oldalon
Diszkont Budapest
Szöszy 96 Kft.1046 Budapest, Kiss Ernő u. 2. 1/272 0199, 1/231-0779 info kukac szoszy.t-online.hu http://www.szoszyfashion.com |
blézer, blúz, diszkont, felsőruházat, ing, kabát, konfekcióipar, kosztüm, magyar termék, nadrág, női felsőruházat, ruha, szoknya Szemüvegkeret Diszkont1114 Budapest, Bartók Béla út 49. 789-8649 optiware kukac freemail.hu http://www.szemuvegdiszkont.5mp.eu |
bifokális szemüveglencse, dioptriás napszemüveg, dioptriás napszemüveg készítés, diszkont, fém szemüvegkeret, fotó-optikai cikk, kerékpáros napszemüveg, kiegészítő szemüveghez, monitorszűrős védőszemüveg, multifokális szemüveglencse, napszemüveg, napszemüveg-tartó, olvasószemüveg, optika, optikai szemüveg, szemüveg, szemüvegjavítás, szemüvegkeret, szemüvegkészítés, szemüveg tartozék, szemüvegtok, szemüvegzsinór Diszkont Réde
Andrea Diszkont Vegyeskereskedés2886 Réde, Petőfi Sándor utca 9 diszkont, élelmiszer, vegyesbolt, vegyeskereskedés Hírek Diszkont témában origo.hu
2009-01-22 13:29:07 | Csökkent az egyéves DKJ hozam |
| Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján változatlan érdeklődés mellett 48 bázisponttal, egy hónappal korábbi szintjére csökkent a hozam. |
www.hwsw.hu
2008-11-11 12:05:53 | Már a Fujitsunak is van szabványos magasságú 500 gigabájtos merevlemeze - 12:05 |
| Bemutatta 500 gigabájtos, notebookokba szánt merevlemezét a Fujitsu. A meghajtó két darab 250 gigabájtos tányért tartalmaz a korábbi három 166 gigabájtos helyett, így a diszk magasságát sikerült a szabványos 9,5 milliméterre szorítani, ezzel az összes gépbe beépíthetővé vált. |
www.hirtv.hu
2008-06-25 18:00:00 | Fapadossal juthatunk Munkácsra |
| Bécs, Krakkó Pozsony, Kolozsvár és további tucatnyi európai város után a kárpátaljai Munkácsra is ügynevezett diszkont autóbuszjáratokat készül indítani az egyik budapesti |
www.mno.hu
2008-12-09 11:36:00 |
Csökkenő hozamok az állampapírpiacon
|
|
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3 hónapos diszkont kincstárjegy keddi aukcióján csaknem négyszeres túljegyzés mellett, 102 bázisponttal 9,44 százalékra csökkent az átlaghozam.
|
www.penzcentrum.hu
2008-06-04 06:00:01 | Pánik a Lidl-ben: hisztérikusan vásárolnak az éhezéstől rettegők! |
| Meglehetősen érdekes hírek jelentek meg több újságban is azzal kapcsolatban, hogy egyes diszkont és hipermarket láncok korlátozzák a vásárlóik által fejenként megvehető rizs mennyiségét a globális hiányra reagálva. |
origo.hu
2009-01-14 19:10:00 | Bővítene az USA-ban a német Aldi |
| Az amerikai gazdasági válságot és a tengerentúli vetélytársak gyengülő helyzetét kihasználva az Egyesült Államokban kívánja erősíteni jelenlétét az Aldi német diszkont üzletlánc - írta a The Wall Street Journal. |
origo.hu
2008-04-24 18:00:00 | Egyelőre elégedettek a vevők az Aldival |
| Viszonylag széles választékkal nyitotta meg első magyarországi üzleteit az Aldi diszkonlánc, a vevők leginkább a friss áruk minőségével voltak elégedettek az első napokban - derül ki a Nielsen felméréséből. |
hup.hu
2008-03-17 11:38:03 | Intel Modular Server |
| A minap Pratchett mester hívott. Gyanúsan remegett a hangja az izgalomtól miközben elmesélte, hogy valami nincs rendben a Poggyásszal.
Persze a Poggyásszal sosincs rendben semmi, de valami csak történhetett, hiszen Széltoló minden előzetes bejelentés nélkül megjelent a múlt héten nála, majd az ajtónyitás után óriási erőfeszítések árán -de egy szó nélkül- lecipelte a mágikus úti holmit a pincébe és rálakatolta az ajtót.
"Bel-Shamharoth, nyolcasok!" - csak ennyit tudott zihálva kinyögni, mielőtt elájult.
Miután Széltoló magához tért elmondta, hogy a Poggyászon több változást is megfigyelt az elmúlt időben. A legszembetűnőbb, hogy a lábait behúzta és újabban kerekeken közlekedik, de belül is történt valami, mert a frissen mosott és vasalt ruhák helyett mindig egy nagy, ezüstös tetejű, azonosíthatatlan rendeltetésű doboz kerül elő belőle, na meg egy vékonyka füzet, amelyben többször szerepel, hogy "8 cores", a nyolc pedig tudvalevőleg Bel-Shamharothhoz köthető.
Terry tudja, hogy vonzódom a nagy, ezüstös tetejű azonosíthatatlan rendeltetésű dobozokhoz, így azonnal engem hívott. A Poggyászt azonnal biztonságos helyre szállítottuk és közelebbről is megvizsgáltuk.
A lábak tényleg eltűntek, helyükön könnyen forduló és gördülő kerekek nőttek, és érdekes címkék kerültek a Poggyász felületére is:
A kerekekből és a súlyból ítélve arra a következtetésre jutottunk, hogy a Poggyász a gyorsabb haladás és a lábai kímélése érdekében váltott haladási módot. Megvizsgáltuk a címkéket is, de sajnos azokon csak számunkra értelmezhetetlen korongvilági szavak voltak, így hát kinyitottuk a Poggyászt:
Az ezüstös tetejű valami, amely a titokzatos "EDDMFSCH-26" névre hallgat gondosan körbe van véve hangszigetelő anyaggal, ebből arra a következtetésre jutunk, hogy zajos lehet, ezért inkább visszacsukjuk a Poggyász tetejét és úgy döntünk, hogy EDDMFSCH-26-ot a hozzá hasonló ezüstös tetejű dobozok szobájában vesszük csak elő.
Mielőtt azonban lecsuknánk a fedelet, kivesszük egy rövid tanulmányozásra a doboz tetején lévő papírokat, amelyekből megtudjuk "Eddie" polgári nevét is:
Ő egy Intel Modular Server!
Most, hogy már beazonosítottuk, bátran beírjuk a nevét a Google-be, amely rögtön el is dob minket egy marketingoldalra, ahol érdekeseket írnak: modern processzorok, dinamikusan kiosztható diszkterület, meg egy benchmark, amely szerint a szerver gyors.
Gyors. Kerekek. Rögtön asszociálunk és le is futtatjuk (vagy gördítjük?) az első sebességtesztet:
Megállapítjuk, hogy a szerver valóban gyors, de sajnos a harmadik klíma mögött rejtőző rendőr lekapcsol minket, így vissza kell térnünk a Poggyász tartalmának vizsgálatához.
Közelről szemrevételezve -de a Poggyászból még nem kivéve- a dobozt, azt láthatjuk, hogy két sorban hét SFF SAS (ill. feltételezhetően SATA) diszk fér bele:
A gépet kiemelve már okosabbak vagyunk:
Az Intel Modular Server egy blade-szerű megoldás, amely áll egy ránézésre passzív házból, illetve modulokból, amelyeket egyesével dughatunk bele.
Elölről és hátulról így néz ki:
Az első részen látható a 14 db. hotswap diszk (illetve azok helye, mi három diszkkel kaptuk), alatta egy ventillátor modul, majd a doboz jobb oldali 2/3-án a 6 darab, ún. Compute Module hely, amelyből esetünkben kettő van feltöltve.
A hátulja bal oldalt két ventillátor modulból, középen egy SCM, SW1 és MM (Storage Controller Module, Switch, Management Module) kártyából áll, amelyekből az SCM és az SW modulokból kettő is lehet a rendszerben.
A doboz jobb oldalán pedig négy tápnak van hely, ebből nálunk kettő volt telepítve, ill. két dummy modul, amelyben csak kisebb ventillátorok vannak.
A doboz önmagában nem sok mindent tartalmaz:
kicsit a p-class HP blade-eket idézi a passzivitásával, bár utóbbi méretben és kapacitásban is nagyobb.
A doboz lényegi tartalma a Poggyász hátán (a fotót az időközben befutott Kétvirág készítette):
A modulokat közelebbről megvizsgálva szembe tűnik, hogy mindegyik hátsón van egy RS-232-es port, illetve a rájuk jellemző egyéb csatlakozók (storage modulon külső SAS csatlakozó, a switch modulon RJ-45-ös Ethernet portok, a management modulon szintén egy RJ-45-ös Ethernet):
A tápegységet megnézve azt láthatjuk, hogy 1050W-os, kínai (American components, Russian components: all made in Taiwan) és Delta. Ugyanaz, mint az x86-os HP szerverekben.
A dobozon találunk egy figyelmeztető jelzést is:
amely sajnos meghiúsítja ördögi tervünket (munkahelyi üdítő- és csokoládéautomatára gyűjtünk).
A Compute Module, azaz a "blade szerver" így néz ki:
Két, passzívan hűtött 5400-as szériájú négy magos Xeon processzor (előtte és közvetlenül mögötte sincs ventillátor, így egy műanyag légcsatornával próbálják "csőbe húzni" a levegőt) van a szerverünkön. A kártyán rend van, 8 darab memóriaslot (gépünkben 2 GB van) található rajta, amellyel 32 GB-ig biztosan bővíteni tudjuk a szervereket, hátul egy rendszer és egy tápcsatlakozó, ATI ES1000 videochip, és a jobb hátsó sarokban a mezzanine kártya bővítőhelye.
Érdekes a modul elején lévő hely, úgy tűnik az Intel meghagyta a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben a modulra is tehessünk legfeljebb két helyi diszket (esetleg mást, pld. bővítőkártyákat), ha a közös megoldás nem válna be.
Fan modul és Ethernet switch:
Storage controller:
Jól látható a külső SAS csatlakozó, amelyre a beépített expanderen keresztül köthetünk külső storage-ot (ez enyhíti kicsit a SAN opció hiányát). A kontroller maga LSI chipes, 512MB cache-t tartalmaz (amely értelemszerűen megoszlik a szerver modulok között), illetve a miénkben volt egy akksi is, amely feltételezhetően segít a cache-nek nem felejteni, illetve az írást ilyen módon gyorsítani.
A menedzsment modul egy Realtek chippel kezdődik:
és egy lighttpd-t:
telnet 172.16.133.181 80
Trying 172.16.133.181...
Connected to 172.16.133.181.
Escape character is ^].
HEAD / HTTP/1.0
HTTP/1.0 302 Found
Connection: close
X-Powered-By: PHP/5.2.2
Set-Cookie: PHPSESSID=hg5q1jiu3i07l3ummjes5evs84; path=/
Expires: Thu, 19 Nov 1981 08:52:00 GMT
Cache-Control: no-store, no-cache, must-revalidate, post-check=0, pre-check=0
Pragma: no-cache
Location: https:///
Content-type: text/html
Content-Length: 0
Date: Wed, 13 Feb 2008 11:34:13 GMT
Server: lighttpd/1.4.11
futtató ilyen OS-sel végződik:
Starting Nmap 4.52 ( http://insecure.org ) at 2008-03-16 11:01 CET
Interesting ports on 172.16.133.181:
Not shown: 1702 closed ports
PORT STATE SERVICE
80/tcp open http
111/tcp open rpcbind
199/tcp open smux
443/tcp open https
623/tcp open unknown
624/tcp open unknown
625/tcp open apple-xsrvr-admin
2201/tcp open ats
6346/tcp filtered gnutella
8000/tcp filtered http-alt
8080/tcp open http-proxy
10000/tcp open snet-sensor-mgmt
MAC Address: 00:15:17:34:20:13 (Intel Corporate)
No exact OS matches for host (If you know what OS is running on it, see http://insecure.org/nmap/submit/ ).
TCP/IP fingerprint:
OS:SCAN(V=4.52%D=3/16%OT=80%CT=1%CU=32827%PV=Y%DS=1%G=Y%M=001517%TM=47DCF23
OS:C%P=amd64-portbld-freebsd7.0)SEQ(SP=BB%GCD=1%ISR=C5%TI=Z%TS=7)SEQ(SP=BC%
OS:GCD=1%ISR=C5%TI=Z%TS=7)OPS(O1=M5B4ST11NW2%O2=M5B4ST11NW2%O3=M5B4NNT11NW2
OS:%O4=M5B4ST11NW2%O5=M5B4ST11NW2%O6=M5B4ST11)WIN(W1=16A0%W2=16A0%W3=16A0%W
OS:4=16A0%W5=16A0%W6=16A0)ECN(R=Y%DF=Y%T=40%W=16D0%O=M5B4NNSNW2%CC=N%Q=)T1(
OS:R=Y%DF=Y%T=40%S=O%A=S+%F=AS%RD=0%Q=)T2(R=N)T3(R=Y%DF=Y%T=40%W=16A0%S=O%A
OS:=S+%F=AS%O=M5B4ST11NW2%RD=0%Q=)T4(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=A%A=Z%F=R%O=%RD=0%
OS:Q=)T4(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=O%A=Z%F=R%O=%RD=0%Q=)T5(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%
OS:A=S+%F=AR%O=%RD=0%Q=)T5(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%A=O%F=AR%O=%RD=0%Q=)T6(R=Y
OS:%DF=Y%T=40%W=0%S=A%A=Z%F=R%O=%RD=0%Q=)T6(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=O%A=Z%F=R%O
OS:=%RD=0%Q=)T7(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%A=S+%F=AR%O=%RD=0%Q=)T7(R=Y%DF=Y%T=40
OS:%W=0%S=Z%A=O%F=AR%O=%RD=0%Q=)U1(R=Y%DF=N%T=40%TOS=0%IPL=164%UN=0%RIPL=G%
OS:RID=G%RIPCK=G%RUCK=G%RUL=G%RUD=G)IE(R=Y%DFI=N%T=40%TOSI=Z%CD=S%SI=S%DLI=
OS:S)
Uptime: 1.847 days (since Fri Mar 14 14:51:01 2008)
Network Distance: 1 hop
A switch modul közelről szintén egy egy-két chipes integrált megoldás, 10 porttal:
Míg végignéztük a részegységeket a dolgos kezek berakták a rackbe a dobozt, a versenyszellem jegyében egy HP p-class (régebbi) blade enclosure-re:
Miután ez is megvolt, úgy gondoltuk, hogy bekapcsoljuk a gépezetet, amely még ebben a zajos környezetben is olyan hangos volt, hogy egy közeli Linux meggondolta magát és a biztonság kedvéért elpánikolt:
Mi azonban nem ijedtünk meg, rádugtunk a menedzsment konzolra egy notebookot és figyeltük, hogy mi történik. Semmi. Reménykedtünk kicsit, hogy legalább valami DHCP-s, vagy bármilyen más hálózati próbálkozás lesz, de hát ha nem, hát nem, szégyenszemre elővettük a manualt:
Azt mondja, hogy a Mozilla Firefox nevű alkalmazással kell elérni a konzolt a 192.268.150.150-es címen. Hollywoodi jelenetek jutnak hirtelen az eszünkbe, de kicsit arréb csúszik a szemünk a lapon és máris olvashatjuk a helyes megoldást:
A default usernév, jelszó: admin/admin
Mielőtt azonban belépnénk, nézzük meg kicsit, hogy hogyan is épül fel a gép.
Az Intel Technical Product Specification nevű PDF-ből kiollózott architekturális (huzalozási) diagram:
Ezek szerint minden Compute Module egy-egy SAS kapcsolattal rendelkezik a két storage controller felé, amely így képessé válik a redundancia biztosítására. A weblap szerint ezt a redundanciát a rendszer még nem támogatja, implementálása 2008. első negyedévére (az most van) várható. A storage controllereken nem közvetlenül lógnak a diszkek, hanem összesen két SAS expanderen keresztül érik el a SAS backplane-t. Ahhoz, hogy a rendszer a Compute Module-tól a diszkig redundáns legyen, értelemszerűen dupla útvonallal kell, hogy rendelkezzen. Ennek érdekében a rendszerrel szállított Seagate diszkek is duplaportosak, azaz bármelyik komponens (útvonal, SCM, SAS expander) kiesését képes a diszk elvesztése nélkül elviselni a rendszer.
A diszkek "A" és "B" portja egy-egy összerendelésben van a storage controllerrel és az expanderrel, azaz az SCM1 csakis az egyes expanderen keresztül fogja elérni a diszkek "A" SAS portját, míg az SCM2 a kettes expanderen a diszkek "B" portját.
Az SCM1-expander2 és SCM2-expander1 SAS kapcsolat a két SCM cache szinkronizációjára van fenntartva (kérdés, hogy ez fizikailag egy kapcsolatot jelent-e, mert ezesetben szűk keresztmetszetet jelenthet).
A switch modul tíz külső Gigabit Ethernet porttal rendelkezik, illetve belül minden gép felé két port (összesen tehát 12) látszik. Ezen felül az opcionális második switch felé egy 10 gigabites belső kapcsolat van, illetve a doksi szerint az SCM felé is ki van építve egy 10GE link. Ennek szerepe egyelőre nem tisztázott, vélhetőleg a későbbiekben iSCSI-szerű funkcionalitást nyújthat majd (bár a belső diszkek esetében ennek nem sok értelmét látom).
Most, hogy már tudjuk mivel állunk szemben, lépjünk be a menedzsment felületre (amelynek még fent a gépteremben egy keresztkábellel átállítottuk a hálózati interfészét DHCP-sre).
A bejelentkező képernyő átlátszó login-ablaka már sejtet némi modernitást, amit méginkább megerősít a belépés után látható dashboard:
A dashboardon a leglényegesebb információkat láthatjuk: van-e valamilyen teendő a szerverünkkel (nincs), az "egészsége" (kiváló), az áramfelvétel a tápegységek számának tükrében (egyértelmű jelzéseket kapunk: ha a zöld sávban vagyunk, a rendszer egy tápegység kiesését gond nélkül elviseli, ha a sárgában, egy újabb táp elvesztése már meghatározhatatlan következményekkel jár, ha pedig a pirosban áll a mutató, a rendszer túlterhelt, ne csodálkozzunk azon, ha kiszámíthatatlanná és megbízhatatlanná válik a szerver működése).
A dashboardon látható még egy hőmérsékleti kijelző (környezeti, szerver CPU-k és diszkek), illetve egy ízelítő a legutolsó kritikusnak ítélt eseményekből.
Továbblépve megtekinthetjük szerverünk elejét és hátulját is, és joggal bízhatunk abban, hogy ezek az ábrák a valóságot fogják tükrözni, azaz a megjelenített eszközök ott vannak, ahol azt a lapon látjuk (vagy éppen nincsenek):
Mint az látható, a szervereknél megszokott módon a doboz és minden modul tele van szórva érzékelőkkel (amelyekre riasztási küszöbök is állíthatók). A kívánt információt általában többféleképpen is megszerezhetjük: a gépekhez hozzárendelt diszkterületeket például megnézhetjük a szerver információs ablakaiban és a storage menedzsment fülön is.
Itt érdemes szót ejteni arról, hogy mit is jelent az, hogy a storage controller virtualizálja a diszkeket. A "hagyományos" RAID kontrollerekkel, illetve blade (pld. HP blade-eknél) megoldásokkal szemben itt a szervereknek (Compute Module) csak SAS kapcsolatuk van a storage controller felé, azaz diszket közvetlenül nem látnak. A storage controller feladata, hogy minden gép számára tudjunk tárhelyet biztosítani, ezt azonban nem úgy teszi, hogy a legkisebb egységként a diszket ajánlja fel (azaz pld. az első szervernek az első két diszket odaadja RAID 1-ben), hanem a diszkek fölé storage poolok, azok fölé pedig virtuális diszkek (volume-ok) szervezhetők.
Ez azt jelenti, hogy a mi három diszkünk esetében ezeket egy poolba téve "csíkokat", volume-okat, virtuális diszkeket alakíthatunk ki, amelyek aztán a választott redundancia (RAID) szint szerint fognak rendelkezésre állni.
Három diszkkel RAID 0-át (striping), 1-et (mirroring), 5-öt (striping+parity block), illetve 1E-t (stripe+mirroring) választhatunk, de megfelelő méretű pool (elég diszk) esetében használhatunk RAID 6-ot (dupla paritás), RAID 10-et, 50-et, vagy 60-at is. Azaz szinte minden értelmes kialakítást.
A virtuális diszkek kialakítása gyerekjáték:
Mint látható, a virtuális diszkeket szerverekhez rendelhetjük, illetve beállíthatjuk, hogy azok milyen LUN-nal lássák azt (a boot diszknek érdemes a 0-ásat adni).
Sajnos az Intel kihagyott egy nagyszerű lehetőséget, amely például a HP blade megoldása fölé emelte volna ezt a rendszert: a virtuális diszkek csak egy szerverhez köthetők, egy diszket nem érhet el több szerver.
Az architektúra egyértelműen lehetővé teszi ezt, segítségével pedig viszonylag olcsón, külső SAN (vagy egyéb, ekvivalens) megoldás nélkül lehetne shared diszkes clustereket (pld. mini Oracle RAC, vagy HA clusterek osztott adatterülettel) építeni egy kompakt megoldásban.
Ha valakinek esetleg nehezére esne követnie, hogy melyik diszk milyen virtuális diszkeket tárol, illetve azokat mely szerverek használják, segítség lehet a storage layout, amely egy bonyolultabb megosztás esetében igen hasznos lehet:
A háttértár mellett nagyon fontos a hálózat. A mi eszközünkben egy darab switch kapott helyet (a rajz szerint a második switch által biztosított két plusz port gépenként csak egy külön beszerzendő mezzanine kártyával vehető igénybe), amely a világ felé tíz GE porttal, befelé pedig 12 (gépenként kettő) GE-vel kapcsolódik.
Szintén a clusteres képességek javítása kapcsán úgy gondolom, hogy néhány területen értékelték volna a GE helyett a gyorsabb interconnect megoldásokat is (például InfiniBand), de ha már ez nem fért bele, a két GE port ellensúlyozásaként hasznos lett volna legalább 2,5 gigabites Ethernetet tenni belülre, mellé pedig ehhez passzoló switchet. Apró bibi persze, hogy ilyet jelenleg csak a Broadcom gyárt, itt meg ugye Intel megoldásról beszélünk. (a 10 GE valószínűleg költség oldalról volt ellenjavallt, illetve könnyen lehet, hogy a szegmens, amelyet megcéloztak vele, nem is igényli ezeket a sebességeket)
Szóval a switch. A switchet kétféleképpen menedzselhetjük: egy egyszerű felületen, amely integrálva van a fent bemutatottal, illetve egy fejlettebb (még mindig webes) GUI-n, ahol sokkal több beállítás elvégzésére van mód.
Az egyszerű beállító-felület a port státuszát (enabled/disabled), a VLAN-t, a sebességet (10-100-1000, FDX, HDX) és a STP alapvető befolyásolását teszi lehetővé:
A részletesebb, több beállítást lehetővé tévő felület egy új böngészőablakban (másik webszerveren, porton) jön be:
amely rögtön érdekes megoldásra hívja fel a figyelmet: a switch IP címe a lap szerint 1.1.1.71, így a külső menedzsment modulon minden bizonnyal egy HTTP proxy fut, amely továbbítja belülre a kéréseket.
A switch képességeire jól lehet következtetni a bal oldali lenyíló menüben szereplő pontokból:
Az eszköz tudása egy átlagos layer 2 switché: port tükrözés, kábelmérés (távolság, érvizsgálat, skew), storm control (broadcat, ismeretlen unicast, multicast), port security, ACL-ek (MAC és IP alapon), interface trunking (LAG, LACP), STP (RSTP, PVSTP), VLAN (a GARP és GVRP-ből ítélve nem éppen Cisco switch van belül), VLAN grouping (MAC cím, IP subnet, és protokoll (IP/IPX/ARP) alapján), QoS és az általános statisztikák.
A menedzsment felületen természetesen több user is létrehozható, ezek külön szabályozhatók RW/RO alapon az egyes nagyobb egységekre nézve (chassis, storage, switch admin, illetve a hat szerver egyesével). A felhasználókhoz riasztási szintek köthetők, amelyek egyesével beállíthatók minden típusra:
A gépek távmenedzsmentjét távoli soros porttal, illetve KVM (Keyboard, Video, Mouse) átvételével lehet intézni, utóbbihoz egy virtuális CD is társul, amely a gépünkön lévő CD/DVD drive-ot közvetlenül, vagy a gépünk diszkjén lévő image-ből (ISO) tud dolgozni. A remote KVM alkalmazás Java WS-os, kétféle mód (high, low resolution) közül választhatunk, az erőforrásaink (pld sávszélesség) és igényünk függvényében.
Az alkalmazás képminősége és -frissítése jó (viszonyítási alap a HP ILO-ja, amely néha egyenesen katasztrofális), a virtuális CD viszont nekem nagyon lassú volt (helyi gigabites hálózat).
A KVM program menüjéből vezérelhetjük azokat a gombokat, amelyeket az nem tud átvinni közvetlenül és itt kapcsolhatjuk be, vagy ki a távoli CD/DVD-t is:
A menedzsment felületről készült videók:
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-mgmc.avi
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-switch.avi
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-fbsdinstall.wmv
Miután kiveséztük szinte az egész gépet, ejtsünk pár szót a szerverekről is. A mi dobozunk két Compute Module-lal érkezett, amelyekben 2 db. L5410-es (2,33 GHz-es, 1333 MHz-es FSB-s, 12MB L2 cache-es) quad core Xeon processzor és 2 GB RAM volt.
A processzorok tekintetében az L5410 -az E5410-es alacsony feszültségű (LV) párja- az 5400-as széria ("Harpertown") majdnem legkisebb CPU-ja, alatta már csak az 5405 van (2G/1333MHz), felette pedig még jópár változat, a jelenleg legnagyobb X5482-vel bezárólag (3,2G/1600MHz).
Ez azonban ne tévesszen meg bennünket, hiszen az "új" Xeonokból már az 5300-as széria is nagyon gyors volt, amelyre még egy lapáttal rátett az Intel az 5400-assal.
Bár semmiképpen nem mondanám kimerítő CPU benchmarknak, azért lefuttattam a sysbench CPU tesztjét három különböző gépen. Az egyik a cikk tárgya, azaz két darab Intel L5410-es (2,33 GHz) quad core xeonos gép, a másik egy HP BL460c, ugyancsak két darab quad core Xeonnal, de az előző szériából (E5345, 2,33GHz), a harmadik pedig egy még korábbi verzió, az 5130, amely csak két magos és 2 GHz-en ketyeg.
A következő parancs:
for i in `jot 32`; do sysbench --num-threads=$i --test=cpu --cpu-max-prime=100000 run | grep total time: | egrep -o [0-9]+.[0-9]+; done
eredménye:
Az x tengelyen a futásidő látható másodpercben, míg az y-on a threadek száma a ciklusban.
Az Intel eléggé belehúzott az elmúlt évben, ráadásul meglehetősen aggresszív árpolitikát folytat (az 5400-as CPU-k olcsóbbak, mint az elődeik).
A gépek BIOS-a átlagosnak mondható:
A memória a modulok számától függően teljes egészében felhasználható (no RAS), tükrözhető (a memóriamodulok felének kiesését tolerálja a rendszer, értelemszerűen a kapacitás felezésével), illetve tartalékolható (memória RAID 5, ahol egy modult elveszthetünk a működés befolyásolása nélkül). Kíváncsi vagyok, hogy ha az Intel is áthelyezi a memóriavezérlőt a processzorba, eltűnnek-e ezek a funkciók a low-end, midrange x86-os szerverekből.
A gépben egy LSI 1064E SAS vezérlő biztosítja a kapcsolatot a storage controller, és így a diszkek felé, a hálózati elérést pedig Intel PRO/1000 EB NIC-ek adják.
Vélemény:
Az Intel Modular Servert két dologgal tudnám összehasonlítani. Az egyik hat darab 1U-s rackmount szerver (a modular server doboza is 6U-s és hat Compute Module fér bele), a másik pedig egy hasonló méretű blade megoldás (ezekből leginkább a HP-t ismerem).
A rackmount szerverekkel szembeni előnye világos: kompaktabb, egységes környezet, dinamikusan kiosztható diszkterület, integrált switch és sok mindenre kiterjedő monitoring, riasztási lehetőség, távmenedzsment.
Árban valószínűleg az 1U-s rackmount szerverek nagy többsége fölött van, azonban ha azok teljes költségéhez hozzászámítjuk a valószínűleg kisebb fogyasztás, a switch és az ilyen szintű távmenedzsment lehetőségét is (azaz nem a legolcsóbbat vesszük), könnyen lehet, hogy azonos, vagy éppen magasabb árat kapunk.
A blade megoldással szemben jelenleg hátrányként róható fel a választék hiánya, amely mind a szerver-modulok, mind a beléjük helyezhető kiegészítő kártyák (mezzanine és backplane modulok) tekintetében fennáll.
A rendszer felépítéséből adódik a kérdés: mennyire jövőbiztos az architektúra, milyen további fejlesztések várhatók?
Bár elvi lehetősége van annak, hogy akár mezzanine kártya nélkül Fibre Channel, vagy InfiniBand képessé váljon a szerver (például egy olyan kombinált storage controllerrel, amely a belső SAS kapcsolatokon keresztül valósítja meg az elérést, kifelé pedig FC, vagy IB csatolóval rendelkezik), azonban elképzelhető, hogy abban a szegmensben, amelyet az Intel megcélzott a Modular Serverrel nincs is igény az ilyen -jellemzően magasabb árszínvonalat képviselő- megoldásokra.
A Modular Servert egy belépő szintű blade megoldásnak érzem, amely némileg kisebb bővíthetőséget ad, mint a "nagy" blade megoldások, azonban -feltételezhetően- alacsonyabb áron teszi ezt, hasonló szolgáltatások mellett. Annak, aki több, két processzoros x86-os szerver felett "uralkodik", esetleg most még csak kevesebbel indulna, de a későbbiekben bővülne és együtt tud élni a fent említett hiányosságokkal, mindenképpen hasznos megoldás lehet.
A tesztgépet az ASBIS Magyarország biztosította, köszönet érte.
A tesztről készült összes kép itt tekinthető meg.
ui: miután kivettük a Poggyászból a Modular Servert, visszanőttek a lábai, megrázta magát -tiszta ruha illatát árasztva magából-, majd elsietett (ezt egy tűzálló géptermi ajtónk bánta, amely önhibáján kívül éppen zárt állapotban tartózkodott, amikor meg kellett tapasztalnia a tudákos körtefa földöntúli erejét) Széltolóhoz, aki Ankh-Morporkból üzeni, hogy épp jókor érkezett a láda, mert már nagyon fogytán volt a tiszta alsónak. |
origo.hu
2009-02-09 14:16:14 | Emelkedő hozam a kincstárjegy-aukción |
| Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői, hat hetes likviditási diszkont kincstárjegy aukcióján a meghirdetett mennyiséget két és félszeresen meghaladó jegyzés mellett 42 bázisponttal növekedett a hozam. |
hvg.hu
2008-03-01 13:54:04 | A Wizz Air belföldi járatot indított Romániában |
| A Wizz Air diszkont légitársaság elindította belföldi járatát Romániában Bukarest és Kolozsvár között heti négy alkalommal - közölte a Wizz Air pénteken közleményben. |
hup.hu
2009-06-01 07:24:44 | Sun Unified Storage workshop június 10-én és 16-án (x) |
| A HUP-on már volt szó a Sun Unified Storage rendszerekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról, és a rendszer kezelőfelülete is elérhető volt egy rövid időre az olvasók részére. A Sun Microsystems hazai leányvállalata június 10-én és 16-án gyakorlati workshop keretén belül mutatja be a Unified Storage rendszerét, a rendezvényre a Sun magyarországi weboldalán lehet jelentkezni.
Ha nagyvállalati adattárolási rendszerek kerülnek szóba, a legtöbb informatikus valószínűleg egy méregdrágán vásárolt berendezésre gondol, amelynek pontos működése nem ismerhető, és nem is befolyásolható. A szállítók rendszerint egyedi fejlesztésű alkatrészek és szigorú titokként kezelt szoftverek ötvözésével próbálkoztak a piacon, mígnem a Sun 2006-ban bemutatta Sun Fire X4500 tárolószerverét, amely gyakorlatilag egy ipari szabványos alkatrészekből felépített x86-szerver, az iparágban egyedülállóan 4 RU-ban és 48TB tárolókapacitással. A hétköznapi, akármelyik boltban a polcról levehető, szabványos alkatrészeket az évtizedek fejlesztési tapasztalatait összegző OpenSolaris operációs rendszer fogta össze, ez valósította meg az adattárolási szolgáltatásokat.
A Sun Open Storage terminológiával illette azokat a rendszereket, mely iparági szabványos eszközöket ruház fel a nagyvállalati tárolórendszerek funkcionalitásával, nyílt forráskódú szoftverek - az OpenSolaris és a ZFS filerendszer segítségével.
A Sun Fire X4500 hatalmas siker lett, a cég ezért a termékvonal folytatása, bővítése mellett döntött. Ennek jegyében 2008 novemberében megérkezett a piacra az Open Storage filozófia keretében megvalósuló Unified Storage termékcsalád, amelynek tagjai kivétel nélkül szabványos alkatrészekre és nyílt forrású szoftverre, az OpenSolarisra épülnek. Az adatok hatékony tárolásáról a Solaris 10-ben debütált ZFS (Zettabyte File System) gondoskodik, amely a Sun saját fejlesztésű, nyílt forrású fájlrendszere. A ZFS lényegében a végtelenségig skálázható, az elméleti kapacitáskorlát 256 kvadrillió zettabájt, a maximális állományméret pedig 16 exabájt.
Az OpenSolarisnak és a ZFS-nek köszönhetően a Sun OpenStorage termékcsaládjának tagjai számos olyan szolgáltatást nyújtanak alapáron, amelyet átalában feláras extraként megvásárolható szoftverrek képesek. Ilyen többek között a snapshot-készítés, kötetmásolás, a point-in-time copy, a copy-on-write, távoli tükrözés, a különféle RAID-szintek megvalósítása vagy éppen a kötetek adminisztrációja. Ezzel gyakorlatilag kiküszöbölhető a tárolószoftverek súlyos licencköltsége, illetve akár a felhasználók számára is lehetővé válik a funkcionalitás módosítása, bővítése, hiszen a szoftver nyílt forrású, a kód bárki számára elérhető, módosítható.
A szabványos alkatrészeknek és a nyílt forrású szoftvernek köszönhető alacsony beszerzési költség mellett az OpenStorage eszközök egyik vonzó tulajdonsága a könnyű kezelhetőség. A Sun állítása szerint az üzembe helyezés nem tart tovább pár percnél, akármilyen környezetről (Windows, UNIX/Linux, Mac) és protokollról (NFS, CIFS, HTTP(S), FTP, WebDAV, iSCSI) legyen szó, a telepítés és konfiguráció pár lépésben elvégezhető a grafikus kezelőfelületen. Ugyanitt folyamatosan nyomon követhetőek az eszköz legfontosabb működési paraméterei.
Az OpenSolarisban található DTrace funkció lehetővé teszi az eszköz működésének mélyreható vizsgálatát és elemzését, segítséget adva a finomhangoláshoz, a teljesítmény további növeléséhez. Az operációs rendszer kernelének szerves részét képező DTrace több száz ponton monitorozza folyamatosan a szoftver futását annak érdekében, hogy a lehető legaprólékosabban feltérképezhető legyen az erőforrások kihasználása. A Sun szerverei esetében a DTrace az alkalmazások teljesítményének javítására használható, az nyílt tárolórendszerek esetében pedig olyan kérdésekre segíthet választ adni, mint például "Melyik felhasználó milyen terhelést produkál", vagy hogy "a tároló blokkmérete optimális-e az adott alkalmazáshoz".
A Unified Storage rendszerek tároló analitikai szoftvere a hagyományos teljesítmény elemzési funkcióján kívül számos más dologra is használható. Pld. kirható vele a "Hello World!", vagy megtudhatjuk, hogy miért nem érdemes egy adatközpontban kiabálni.
Az Sun Unified Storage 7210, 7310 és 7410 berendezések nem csak hagyományos merevlemezeket, hanem szilárdtest-meghajtókat (SSD) is tartalmazhatnak, amelyek kezeléséről szintén az operációs rendszerbe épített intelligencia gondoskodik. A véletlen olvasás esetén a merevlemezeknél egy nagyságrenddel gyorsabb SSD-k gyorsítótárként működnek a diszkek előtt, a leggyakrabban elért adatok itt kapnak helyet az alacsony késleltetés és gyors hozzáférés érdekében, írás esetén pedig átmenetileg itt tárolódnak, mielőtt a diszkekre kerülnének. A keveset fogyasztó, villámgyors és zajtalan SSD-k beépítésének köszönhetően az tárolórendszerek még viszonylag lassabb diszkekkel is versenyképes teljesítményt nyújtanak, elérhető áron. A Sun a hagyományos architektúrákhoz képest akár 75 százalékos árelőnyt ígér.
Aki többet szeretne megtudni a Sun nyílt tárolási rendszereiről, látogassa meg a Sun magyar nyelvű blogját, vagy vegyen részt a workshopon.
(Az anyag a Sun Microsystems megbízásából készült.)
|
origo.hu
2008-12-09 12:49:15 | Tovább szakadtak a hozamok a keddi aukción |
|
Bő egy százalékkal csökkent a háromhónapos diszkont kincstárjegyek hozama a keddi aukción, miután az eredetileg tervezett 35 milliárdos kibocsátásra 138 milliárd forintnyi igény jelentkezett. Az átlaghozam végül 9,44 százalékra csökkent a múlt heti 10,46 százalékról, ez is azt támasztja alá, hogy lassan magához tér a magyar állampapírpiac.
|
www.hirextra.hu
2008-12-11 20:05:03 | A piac válaszolt Orbánnak |
| A kormányszóvivő szerint csattanós választ adott a piac Orbán Viktornak; "a magy piaar állampapírok sokkal olcsóbban is kelendőek". Daróczi Dávid az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében hangsúlyozta: több mint két és félszer több ajánlat érkezett az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) diszkont kincstárjegy aukcióján, mint két héttel ezelőtt. |
www.sziget.hu
2009-01-30 03:57:29 | Moby: Last Night Remixed |
| A nagy kérdés, hogy a művésznek miért a 2008 tavaszán megjelent legutóbbi sorlemeze remixkorongjával kellett gyarapítania már amúgy is méretes diszkográfiáját? |
hup.hu
2009-02-01 13:39:34 | Turbo módba kapcsolt az ftp.fsn.hu! |
| Turbo módba kapcsolt az ftp.fsn.hu, köszönhetően a Suntól tesztelésre kölcsönkapott Sun Storage 7210-es "OpenStorage" diszkdoboznak.
Az itt lévő konfigurációban 64 GiB memória, két darab AMD Opteron 2356 (egyenként négy, 2,3GHz-es mag, 512k/2M/2M L1-2-3 cache), 47 darab 7k2RPM-es 500 GB-os diszk, és egy 18GB-os írás-optimalizált SSD van:
A 7210-es alapja egy Sun X4540-es, amelyre egy speciális, NAS funkciókra kihegyezett OpenSolaris került. A NAS funkció itt a beépített NFS (v3, v4), FTP, HTTP és iSCSI szervert jelenti, kiegészülve olyan extrákkal, mint a vírusszűrés, vagy az NDMP támogatása. A NAS alapját képező szerver önállóan és SAS diszkdobozként is kapható.
A 7210 képességeiről hamarosan külön cikkben is megemlékezünk, addig is pár statisztika-képernyő a gépről, miközben ftp.fsn.hu-ként funkcionál.
Az első sorban a hálózati forgalmat (MiBps), a doboz CPU terhelését, a ZFS ARC statisztikát, a diszkek IO terhelését (MiBps), az NFS iops statisztikákat, és a diszk IO statisztikákat láthatjuk, miközben a kiszolgálás mellett pár tükör szinkronizálása is zajlik:
Megfigyelhető, hogy a ZFS "bevárja" az írásokat, és azokat nagy adagokban küldi ki a diszkek felé. Látszik az is, hogy az adatok frissítése (mirror szinkronizáció) miatt az ARC data hits értéke meglehetősen alacsony, a cache-ben leginkább csak a metaadatoknak marad hely.
A második sor szintén a fenti statisztikákat mutatja, de már akkor, amikor "lenyugodtak" a dolgok, azaz kevés sync fut csak:
Itt jól látszik, hogy a közel 60 GiB memória-cache-be azért már több minden belefér, a kérések jó része onnan kerül kiszolgálásra.
A 7210-es elé belógatott FTP/HTTP/rsync frontend egy ASUS desktop alaplappal futó, 3,2 GHz-es Pentium D (még a P4-es korszakból) CPU-t és 2 GiB memóriát tartalmazó vacak, két alaplapi Broadcom gigabites interfésszel (egyiken a 7210, másikon az internet).
Aktuális terheltség:
last pid: 17576; load averages: 0.74, 0.44, 0.51 up 0+16:24:40 13:58:38
131 processes: 1 running, 130 sleeping
CPU: 4.5% user, 0.0% nice, 15.2% system, 0.8% interrupt, 79.5% idle
Mem: 603M Active, 987M Inact, 317M Wired, 17M Cache, 213M Buf, 54M Free
pinky# netstat -w 1
input (Total) output
packets errs bytes packets errs bytes colls
53027 0 45433734 52709 0 52481952 0
51618 0 44832753 51419 0 51493931 0
55224 0 48309703 54436 0 52903814 0
57973 0 51059085 55787 0 54950348 0
|
nol.hu
2008-03-11 00:00:01 | Pang az állampapírpiac |
|
Kissé oldódott a feszültség a magyar állampiacon a pénteki pánik után, ám vevők híján a kereskedés hétfőn is akadozott. Az Államadósság Kezelő Központ a korábbinál lényegesen nagyobb, 8,99 százalékos hozammal helyezett ki hathetes diszkont kincstárjegyet tegnap 40 milliárd forint értékben.
|
origo.hu
2009-02-10 13:57:13 | Nőtt a hozam a kincstárjegy-aukción |
| Emelkedett az átlaghozam a 3 hónapos diszkont kincstárjegy keddi aukcióján, 59 bázisponttal 9,73 százalékra; az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a meghirdetettnél alacsonyabb összegben fogadott el ajánlatokat. |
www.srh.hu
2008-05-15 08:50:28 | Diszkont szervizhálózatot indított az AAA AUTO |
| Az AAA AUTO a hálózat első állomását Prágában nyitotta meg
|
www.webbeteg.hu
2009-05-12 17:00:00 | A számolási zavar (diszkalkulália) |
| A tanulási zavar egyik típusában a diáknak nem okoz problémát az írás vagy az olvasás, annál komolyabb dilemmái adódnak, amikor matematikai példák értelmezésére, megoldására kerül sor. |
index.hu
2008-04-03 14:02:00 | Kevesebben vennének állampapírt |
| Csökkent a túljegyzés mértéke és emelkedett a hozam az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján. |
stop.hu
2008-03-17 09:36:00 | Amerikai jegybank: 25 bázisponttal csökkentette a diszkont rátát |
| A Fed azonnali hatállyal 25 bázisponttal 3,25%-ra csökkentette a diszkont rátát,azt a kamatot, amit közvetlen hiteleire a bankok felé számol fel. |
index.hu
2008-06-25 16:16:00 | Brüsszel jóváhagyta a Plus felvásárlását |
| Az Európai Bizottság - az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletével összhangban - jóváhagyta szerdán a Plus Élelmiszer Diszkont Kft. |
origo.hu
2008-04-02 12:30:00 | Nőtt a diszkontkincstárjegy hozama |
| Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által szerdán rendezett hat hónapos diszkont kincstárjegy aukción növekedett az átlaghozam, ugyanakkor csökkent a benyújtott ajánlatok összege. |
www.gazdasagiradio.hu
2009-01-15 07:42:00 | Az Aldi kihasználja versenytársai helyzetét |
| A gazdasági válságot és a tengerentúli vetélytársak gyengülő helyzetét kihasználva az Egyesült Államokban kívánja erősíteni jelenlétét a német diszkont üzletlánc |
index.hu
2008-03-12 12:19:00 | Csökken az Air Berlin nyeresége |
| Tavaly csökkent Németország második számú légitársaságának, az Air Berlinnek a nyeresége az LTU diszkont légitársaság megvásárlásának költsége miatt. |
hvg.hu
2008-12-11 09:45:51 | Járnak a gépek Ferihegyen |
| A Wizz Air diszkont légitársaság minden járatát a 2B terminálról indítja csütörtökön, a British Airways reggeli londoni járata pontosan indult és a tervek szerint a déli járat is a menetrend szerint száll fel. |
hup.hu
2008-03-17 11:38:03 | Intel Modular Server |
| A minap Pratchett mester hívott. Gyanúsan remegett a hangja az izgalomtól miközben elmesélte, hogy valami nincs rendben a Poggyásszal.
Persze a Poggyásszal sosincs rendben semmi, de valami csak történhetett, hiszen Széltoló minden előzetes bejelentés nélkül megjelent a múlt héten nála, majd az ajtónyitás után óriási erőfeszítések árán -de egy szó nélkül- lecipelte a mágikus úti holmit a pincébe és rálakatolta az ajtót.
"Bel-Shamharoth, nyolcasok!" - csak ennyit tudott zihálva kinyögni, mielőtt elájult.
Miután Széltoló magához tért elmondta, hogy a Poggyászon több változást is megfigyelt az elmúlt időben. A legszembetűnőbb, hogy a lábait behúzta és újabban kerekeken közlekedik, de belül is történt valami, mert a frissen mosott és vasalt ruhák helyett mindig egy nagy, ezüstös tetejű, azonosíthatatlan rendeltetésű doboz kerül elő belőle, na meg egy vékonyka füzet, amelyben többször szerepel, hogy "8 cores", a nyolc pedig tudvalevőleg Bel-Shamharothhoz köthető.
Terry tudja, hogy vonzódom a nagy, ezüstös tetejű azonosíthatatlan rendeltetésű dobozokhoz, így azonnal engem hívott. A Poggyászt azonnal biztonságos helyre szállítottuk és közelebbről is megvizsgáltuk.
A lábak tényleg eltűntek, helyükön könnyen forduló és gördülő kerekek nőttek, és érdekes címkék kerültek a Poggyász felületére is:
A kerekekből és a súlyból ítélve arra a következtetésre jutottunk, hogy a Poggyász a gyorsabb haladás és a lábai kímélése érdekében váltott haladási módot. Megvizsgáltuk a címkéket is, de sajnos azokon csak számunkra értelmezhetetlen korongvilági szavak voltak, így hát kinyitottuk a Poggyászt:
Az ezüstös tetejű valami, amely a titokzatos "EDDMFSCH-26" névre hallgat gondosan körbe van véve hangszigetelő anyaggal, ebből arra a következtetésre jutunk, hogy zajos lehet, ezért inkább visszacsukjuk a Poggyász tetejét és úgy döntünk, hogy EDDMFSCH-26-ot a hozzá hasonló ezüstös tetejű dobozok szobájában vesszük csak elő.
Mielőtt azonban lecsuknánk a fedelet, kivesszük egy rövid tanulmányozásra a doboz tetején lévő papírokat, amelyekből megtudjuk "Eddie" polgári nevét is:
Ő egy Intel Modular Server!
Most, hogy már beazonosítottuk, bátran beírjuk a nevét a Google-be, amely rögtön el is dob minket egy marketingoldalra, ahol érdekeseket írnak: modern processzorok, dinamikusan kiosztható diszkterület, meg egy benchmark, amely szerint a szerver gyors.
Gyors. Kerekek. Rögtön asszociálunk és le is futtatjuk (vagy gördítjük?) az első sebességtesztet:
Megállapítjuk, hogy a szerver valóban gyors, de sajnos a harmadik klíma mögött rejtőző rendőr lekapcsol minket, így vissza kell térnünk a Poggyász tartalmának vizsgálatához.
Közelről szemrevételezve -de a Poggyászból még nem kivéve- a dobozt, azt láthatjuk, hogy két sorban hét SFF SAS (ill. feltételezhetően SATA) diszk fér bele:
A gépet kiemelve már okosabbak vagyunk:
Az Intel Modular Server egy blade-szerű megoldás, amely áll egy ránézésre passzív házból, illetve modulokból, amelyeket egyesével dughatunk bele.
Elölről és hátulról így néz ki:
Az első részen látható a 14 db. hotswap diszk (illetve azok helye, mi három diszkkel kaptuk), alatta egy ventillátor modul, majd a doboz jobb oldali 2/3-án a 6 darab, ún. Compute Module hely, amelyből esetünkben kettő van feltöltve.
A hátulja bal oldalt két ventillátor modulból, középen egy SCM, SW1 és MM (Storage Controller Module, Switch, Management Module) kártyából áll, amelyekből az SCM és az SW modulokból kettő is lehet a rendszerben.
A doboz jobb oldalán pedig négy tápnak van hely, ebből nálunk kettő volt telepítve, ill. két dummy modul, amelyben csak kisebb ventillátorok vannak.
A doboz önmagában nem sok mindent tartalmaz:
kicsit a p-class HP blade-eket idézi a passzivitásával, bár utóbbi méretben és kapacitásban is nagyobb.
A doboz lényegi tartalma a Poggyász hátán (a fotót az időközben befutott Kétvirág készítette):
A modulokat közelebbről megvizsgálva szembe tűnik, hogy mindegyik hátsón van egy RS-232-es port, illetve a rájuk jellemző egyéb csatlakozók (storage modulon külső SAS csatlakozó, a switch modulon RJ-45-ös Ethernet portok, a management modulon szintén egy RJ-45-ös Ethernet):
A tápegységet megnézve azt láthatjuk, hogy 1050W-os, kínai (American components, Russian components: all made in Taiwan) és Delta. Ugyanaz, mint az x86-os HP szerverekben.
A dobozon találunk egy figyelmeztető jelzést is:
amely sajnos meghiúsítja ördögi tervünket (munkahelyi üdítő- és csokoládéautomatára gyűjtünk).
A Compute Module, azaz a "blade szerver" így néz ki:
Két, passzívan hűtött 5400-as szériájú négy magos Xeon processzor (előtte és közvetlenül mögötte sincs ventillátor, így egy műanyag légcsatornával próbálják "csőbe húzni" a levegőt) van a szerverünkön. A kártyán rend van, 8 darab memóriaslot (gépünkben 2 GB van) található rajta, amellyel 32 GB-ig biztosan bővíteni tudjuk a szervereket, hátul egy rendszer és egy tápcsatlakozó, ATI ES1000 videochip, és a jobb hátsó sarokban a mezzanine kártya bővítőhelye.
Érdekes a modul elején lévő hely, úgy tűnik az Intel meghagyta a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben a modulra is tehessünk legfeljebb két helyi diszket (esetleg mást, pld. bővítőkártyákat), ha a közös megoldás nem válna be.
Fan modul és Ethernet switch:
Storage controller:
Jól látható a külső SAS csatlakozó, amelyre a beépített expanderen keresztül köthetünk külső storage-ot (ez enyhíti kicsit a SAN opció hiányát). A kontroller maga LSI chipes, 512MB cache-t tartalmaz (amely értelemszerűen megoszlik a szerver modulok között), illetve a miénkben volt egy akksi is, amely feltételezhetően segít a cache-nek nem felejteni, illetve az írást ilyen módon gyorsítani.
A menedzsment modul egy Realtek chippel kezdődik:
és egy lighttpd-t:
telnet 172.16.133.181 80
Trying 172.16.133.181...
Connected to 172.16.133.181.
Escape character is ^].
HEAD / HTTP/1.0
HTTP/1.0 302 Found
Connection: close
X-Powered-By: PHP/5.2.2
Set-Cookie: PHPSESSID=hg5q1jiu3i07l3ummjes5evs84; path=/
Expires: Thu, 19 Nov 1981 08:52:00 GMT
Cache-Control: no-store, no-cache, must-revalidate, post-check=0, pre-check=0
Pragma: no-cache
Location: https:///
Content-type: text/html
Content-Length: 0
Date: Wed, 13 Feb 2008 11:34:13 GMT
Server: lighttpd/1.4.11
futtató ilyen OS-sel végződik:
Starting Nmap 4.52 ( http://insecure.org ) at 2008-03-16 11:01 CET
Interesting ports on 172.16.133.181:
Not shown: 1702 closed ports
PORT STATE SERVICE
80/tcp open http
111/tcp open rpcbind
199/tcp open smux
443/tcp open https
623/tcp open unknown
624/tcp open unknown
625/tcp open apple-xsrvr-admin
2201/tcp open ats
6346/tcp filtered gnutella
8000/tcp filtered http-alt
8080/tcp open http-proxy
10000/tcp open snet-sensor-mgmt
MAC Address: 00:15:17:34:20:13 (Intel Corporate)
No exact OS matches for host (If you know what OS is running on it, see http://insecure.org/nmap/submit/ ).
TCP/IP fingerprint:
OS:SCAN(V=4.52%D=3/16%OT=80%CT=1%CU=32827%PV=Y%DS=1%G=Y%M=001517%TM=47DCF23
OS:C%P=amd64-portbld-freebsd7.0)SEQ(SP=BB%GCD=1%ISR=C5%TI=Z%TS=7)SEQ(SP=BC%
OS:GCD=1%ISR=C5%TI=Z%TS=7)OPS(O1=M5B4ST11NW2%O2=M5B4ST11NW2%O3=M5B4NNT11NW2
OS:%O4=M5B4ST11NW2%O5=M5B4ST11NW2%O6=M5B4ST11)WIN(W1=16A0%W2=16A0%W3=16A0%W
OS:4=16A0%W5=16A0%W6=16A0)ECN(R=Y%DF=Y%T=40%W=16D0%O=M5B4NNSNW2%CC=N%Q=)T1(
OS:R=Y%DF=Y%T=40%S=O%A=S+%F=AS%RD=0%Q=)T2(R=N)T3(R=Y%DF=Y%T=40%W=16A0%S=O%A
OS:=S+%F=AS%O=M5B4ST11NW2%RD=0%Q=)T4(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=A%A=Z%F=R%O=%RD=0%
OS:Q=)T4(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=O%A=Z%F=R%O=%RD=0%Q=)T5(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%
OS:A=S+%F=AR%O=%RD=0%Q=)T5(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%A=O%F=AR%O=%RD=0%Q=)T6(R=Y
OS:%DF=Y%T=40%W=0%S=A%A=Z%F=R%O=%RD=0%Q=)T6(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=O%A=Z%F=R%O
OS:=%RD=0%Q=)T7(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%A=S+%F=AR%O=%RD=0%Q=)T7(R=Y%DF=Y%T=40
OS:%W=0%S=Z%A=O%F=AR%O=%RD=0%Q=)U1(R=Y%DF=N%T=40%TOS=0%IPL=164%UN=0%RIPL=G%
OS:RID=G%RIPCK=G%RUCK=G%RUL=G%RUD=G)IE(R=Y%DFI=N%T=40%TOSI=Z%CD=S%SI=S%DLI=
OS:S)
Uptime: 1.847 days (since Fri Mar 14 14:51:01 2008)
Network Distance: 1 hop
A switch modul közelről szintén egy egy-két chipes integrált megoldás, 10 porttal:
Míg végignéztük a részegységeket a dolgos kezek berakták a rackbe a dobozt, a versenyszellem jegyében egy HP p-class (régebbi) blade enclosure-re:
Miután ez is megvolt, úgy gondoltuk, hogy bekapcsoljuk a gépezetet, amely még ebben a zajos környezetben is olyan hangos volt, hogy egy közeli Linux meggondolta magát és a biztonság kedvéért elpánikolt:
Mi azonban nem ijedtünk meg, rádugtunk a menedzsment konzolra egy notebookot és figyeltük, hogy mi történik. Semmi. Reménykedtünk kicsit, hogy legalább valami DHCP-s, vagy bármilyen más hálózati próbálkozás lesz, de hát ha nem, hát nem, szégyenszemre elővettük a manualt:
Azt mondja, hogy a Mozilla Firefox nevű alkalmazással kell elérni a konzolt a 192.268.150.150-es címen. Hollywoodi jelenetek jutnak hirtelen az eszünkbe, de kicsit arréb csúszik a szemünk a lapon és máris olvashatjuk a helyes megoldást:
A default usernév, jelszó: admin/admin
Mielőtt azonban belépnénk, nézzük meg kicsit, hogy hogyan is épül fel a gép.
Az Intel Technical Product Specification nevű PDF-ből kiollózott architekturális (huzalozási) diagram:
Ezek szerint minden Compute Module egy-egy SAS kapcsolattal rendelkezik a két storage controller felé, amely így képessé válik a redundancia biztosítására. A weblap szerint ezt a redundanciát a rendszer még nem támogatja, implementálása 2008. első negyedévére (az most van) várható. A storage controllereken nem közvetlenül lógnak a diszkek, hanem összesen két SAS expanderen keresztül érik el a SAS backplane-t. Ahhoz, hogy a rendszer a Compute Module-tól a diszkig redundáns legyen, értelemszerűen dupla útvonallal kell, hogy rendelkezzen. Ennek érdekében a rendszerrel szállított Seagate diszkek is duplaportosak, azaz bármelyik komponens (útvonal, SCM, SAS expander) kiesését képes a diszk elvesztése nélkül elviselni a rendszer.
A diszkek "A" és "B" portja egy-egy összerendelésben van a storage controllerrel és az expanderrel, azaz az SCM1 csakis az egyes expanderen keresztül fogja elérni a diszkek "A" SAS portját, míg az SCM2 a kettes expanderen a diszkek "B" portját.
Az SCM1-expander2 és SCM2-expander1 SAS kapcsolat a két SCM cache szinkronizációjára van fenntartva (kérdés, hogy ez fizikailag egy kapcsolatot jelent-e, mert ezesetben szűk keresztmetszetet jelenthet).
A switch modul tíz külső Gigabit Ethernet porttal rendelkezik, illetve belül minden gép felé két port (összesen tehát 12) látszik. Ezen felül az opcionális második switch felé egy 10 gigabites belső kapcsolat van, illetve a doksi szerint az SCM felé is ki van építve egy 10GE link. Ennek szerepe egyelőre nem tisztázott, vélhetőleg a későbbiekben iSCSI-szerű funkcionalitást nyújthat majd (bár a belső diszkek esetében ennek nem sok értelmét látom).
Most, hogy már tudjuk mivel állunk szemben, lépjünk be a menedzsment felületre (amelynek még fent a gépteremben egy keresztkábellel átállítottuk a hálózati interfészét DHCP-sre).
A bejelentkező képernyő átlátszó login-ablaka már sejtet némi modernitást, amit méginkább megerősít a belépés után látható dashboard:
A dashboardon a leglényegesebb információkat láthatjuk: van-e valamilyen teendő a szerverünkkel (nincs), az "egészsége" (kiváló), az áramfelvétel a tápegységek számának tükrében (egyértelmű jelzéseket kapunk: ha a zöld sávban vagyunk, a rendszer egy tápegység kiesését gond nélkül elviseli, ha a sárgában, egy újabb táp elvesztése már meghatározhatatlan következményekkel jár, ha pedig a pirosban áll a mutató, a rendszer túlterhelt, ne csodálkozzunk azon, ha kiszámíthatatlanná és megbízhatatlanná válik a szerver működése).
A dashboardon látható még egy hőmérsékleti kijelző (környezeti, szerver CPU-k és diszkek), illetve egy ízelítő a legutolsó kritikusnak ítélt eseményekből.
Továbblépve megtekinthetjük szerverünk elejét és hátulját is, és joggal bízhatunk abban, hogy ezek az ábrák a valóságot fogják tükrözni, azaz a megjelenített eszközök ott vannak, ahol azt a lapon látjuk (vagy éppen nincsenek):
Mint az látható, a szervereknél megszokott módon a doboz és minden modul tele van szórva érzékelőkkel (amelyekre riasztási küszöbök is állíthatók). A kívánt információt általában többféleképpen is megszerezhetjük: a gépekhez hozzárendelt diszkterületeket például megnézhetjük a szerver információs ablakaiban és a storage menedzsment fülön is.
Itt érdemes szót ejteni arról, hogy mit is jelent az, hogy a storage controller virtualizálja a diszkeket. A "hagyományos" RAID kontrollerekkel, illetve blade (pld. HP blade-eknél) megoldásokkal szemben itt a szervereknek (Compute Module) csak SAS kapcsolatuk van a storage controller felé, azaz diszket közvetlenül nem látnak. A storage controller feladata, hogy minden gép számára tudjunk tárhelyet biztosítani, ezt azonban nem úgy teszi, hogy a legkisebb egységként a diszket ajánlja fel (azaz pld. az első szervernek az első két diszket odaadja RAID 1-ben), hanem a diszkek fölé storage poolok, azok fölé pedig virtuális diszkek (volume-ok) szervezhetők.
Ez azt jelenti, hogy a mi három diszkünk esetében ezeket egy poolba téve "csíkokat", volume-okat, virtuális diszkeket alakíthatunk ki, amelyek aztán a választott redundancia (RAID) szint szerint fognak rendelkezésre állni.
Három diszkkel RAID 0-át (striping), 1-et (mirroring), 5-öt (striping+parity block), illetve 1E-t (stripe+mirroring) választhatunk, de megfelelő méretű pool (elég diszk) esetében használhatunk RAID 6-ot (dupla paritás), RAID 10-et, 50-et, vagy 60-at is. Azaz szinte minden értelmes kialakítást.
A virtuális diszkek kialakítása gyerekjáték:
Mint látható, a virtuális diszkeket szerverekhez rendelhetjük, illetve beállíthatjuk, hogy azok milyen LUN-nal lássák azt (a boot diszknek érdemes a 0-ásat adni).
Sajnos az Intel kihagyott egy nagyszerű lehetőséget, amely például a HP blade megoldása fölé emelte volna ezt a rendszert: a virtuális diszkek csak egy szerverhez köthetők, egy diszket nem érhet el több szerver.
Az architektúra egyértelműen lehetővé teszi ezt, segítségével pedig viszonylag olcsón, külső SAN (vagy egyéb, ekvivalens) megoldás nélkül lehetne shared diszkes clustereket (pld. mini Oracle RAC, vagy HA clusterek osztott adatterülettel) építeni egy kompakt megoldásban.
Ha valakinek esetleg nehezére esne követnie, hogy melyik diszk milyen virtuális diszkeket tárol, illetve azokat mely szerverek használják, segítség lehet a storage layout, amely egy bonyolultabb megosztás esetében igen hasznos lehet:
A háttértár mellett nagyon fontos a hálózat. A mi eszközünkben egy darab switch kapott helyet (a rajz szerint a második switch által biztosított két plusz port gépenként csak egy külön beszerzendő mezzanine kártyával vehető igénybe), amely a világ felé tíz GE porttal, befelé pedig 12 (gépenként kettő) GE-vel kapcsolódik.
Szintén a clusteres képességek javítása kapcsán úgy gondolom, hogy néhány területen értékelték volna a GE helyett a gyorsabb interconnect megoldásokat is (például InfiniBand), de ha már ez nem fért bele, a két GE port ellensúlyozásaként hasznos lett volna legalább 2,5 gigabites Ethernetet tenni belülre, mellé pedig ehhez passzoló switchet. Apró bibi persze, hogy ilyet jelenleg csak a Broadcom gyárt, itt meg ugye Intel megoldásról beszélünk. (a 10 GE valószínűleg költség oldalról volt ellenjavallt, illetve könnyen lehet, hogy a szegmens, amelyet megcéloztak vele, nem is igényli ezeket a sebességeket)
Szóval a switch. A switchet kétféleképpen menedzselhetjük: egy egyszerű felületen, amely integrálva van a fent bemutatottal, illetve egy fejlettebb (még mindig webes) GUI-n, ahol sokkal több beállítás elvégzésére van mód.
Az egyszerű beállító-felület a port státuszát (enabled/disabled), a VLAN-t, a sebességet (10-100-1000, FDX, HDX) és a STP alapvető befolyásolását teszi lehetővé:
A részletesebb, több beállítást lehetővé tévő felület egy új böngészőablakban (másik webszerveren, porton) jön be:
amely rögtön érdekes megoldásra hívja fel a figyelmet: a switch IP címe a lap szerint 1.1.1.71, így a külső menedzsment modulon minden bizonnyal egy HTTP proxy fut, amely továbbítja belülre a kéréseket.
A switch képességeire jól lehet következtetni a bal oldali lenyíló menüben szereplő pontokból:
Az eszköz tudása egy átlagos layer 2 switché: port tükrözés, kábelmérés (távolság, érvizsgálat, skew), storm control (broadcat, ismeretlen unicast, multicast), port security, ACL-ek (MAC és IP alapon), interface trunking (LAG, LACP), STP (RSTP, PVSTP), VLAN (a GARP és GVRP-ből ítélve nem éppen Cisco switch van belül), VLAN grouping (MAC cím, IP subnet, és protokoll (IP/IPX/ARP) alapján), QoS és az általános statisztikák.
A menedzsment felületen természetesen több user is létrehozható, ezek külön szabályozhatók RW/RO alapon az egyes nagyobb egységekre nézve (chassis, storage, switch admin, illetve a hat szerver egyesével). A felhasználókhoz riasztási szintek köthetők, amelyek egyesével beállíthatók minden típusra:
A gépek távmenedzsmentjét távoli soros porttal, illetve KVM (Keyboard, Video, Mouse) átvételével lehet intézni, utóbbihoz egy virtuális CD is társul, amely a gépünkön lévő CD/DVD drive-ot közvetlenül, vagy a gépünk diszkjén lévő image-ből (ISO) tud dolgozni. A remote KVM alkalmazás Java WS-os, kétféle mód (high, low resolution) közül választhatunk, az erőforrásaink (pld sávszélesség) és igényünk függvényében.
Az alkalmazás képminősége és -frissítése jó (viszonyítási alap a HP ILO-ja, amely néha egyenesen katasztrofális), a virtuális CD viszont nekem nagyon lassú volt (helyi gigabites hálózat).
A KVM program menüjéből vezérelhetjük azokat a gombokat, amelyeket az nem tud átvinni közvetlenül és itt kapcsolhatjuk be, vagy ki a távoli CD/DVD-t is:
A menedzsment felületről készült videók:
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-mgmc.avi
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-switch.avi
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-fbsdinstall.wmv
Miután kiveséztük szinte az egész gépet, ejtsünk pár szót a szerverekről is. A mi dobozunk két Compute Module-lal érkezett, amelyekben 2 db. L5410-es (2,33 GHz-es, 1333 MHz-es FSB-s, 12MB L2 cache-es) quad core Xeon processzor és 2 GB RAM volt.
A processzorok tekintetében az L5410 -az E5410-es alacsony feszültségű (LV) párja- az 5400-as széria ("Harpertown") majdnem legkisebb CPU-ja, alatta már csak az 5405 van (2G/1333MHz), felette pedig még jópár változat, a jelenleg legnagyobb X5482-vel bezárólag (3,2G/1600MHz).
Ez azonban ne tévesszen meg bennünket, hiszen az "új" Xeonokból már az 5300-as széria is nagyon gyors volt, amelyre még egy lapáttal rátett az Intel az 5400-assal.
Bár semmiképpen nem mondanám kimerítő CPU benchmarknak, azért lefuttattam a sysbench CPU tesztjét három különböző gépen. Az egyik a cikk tárgya, azaz két darab Intel L5410-es (2,33 GHz) quad core xeonos gép, a másik egy HP BL460c, ugyancsak két darab quad core Xeonnal, de az előző szériából (E5345, 2,33GHz), a harmadik pedig egy még korábbi verzió, az 5130, amely csak két magos és 2 GHz-en ketyeg.
A következő parancs:
for i in `jot 32`; do sysbench --num-threads=$i --test=cpu --cpu-max-prime=100000 run | grep total time: | egrep -o [0-9]+.[0-9]+; done
eredménye:
Az x tengelyen a futásidő látható másodpercben, míg az y-on a threadek száma a ciklusban.
Az Intel eléggé belehúzott az elmúlt évben, ráadásul meglehetősen aggresszív árpolitikát folytat (az 5400-as CPU-k olcsóbbak, mint az elődeik).
A gépek BIOS-a átlagosnak mondható:
A memória a modulok számától függően teljes egészében felhasználható (no RAS), tükrözhető (a memóriamodulok felének kiesését tolerálja a rendszer, értelemszerűen a kapacitás felezésével), illetve tartalékolható (memória RAID 5, ahol egy modult elveszthetünk a működés befolyásolása nélkül). Kíváncsi vagyok, hogy ha az Intel is áthelyezi a memóriavezérlőt a processzorba, eltűnnek-e ezek a funkciók a low-end, midrange x86-os szerverekből.
A gépben egy LSI 1064E SAS vezérlő biztosítja a kapcsolatot a storage controller, és így a diszkek felé, a hálózati elérést pedig Intel PRO/1000 EB NIC-ek adják.
Vélemény:
Az Intel Modular Servert két dologgal tudnám összehasonlítani. Az egyik hat darab 1U-s rackmount szerver (a modular server doboza is 6U-s és hat Compute Module fér bele), a másik pedig egy hasonló méretű blade megoldás (ezekből leginkább a HP-t ismerem).
A rackmount szerverekkel szembeni előnye világos: kompaktabb, egységes környezet, dinamikusan kiosztható diszkterület, integrált switch és sok mindenre kiterjedő monitoring, riasztási lehetőség, távmenedzsment.
Árban valószínűleg az 1U-s rackmount szerverek nagy többsége fölött van, azonban ha azok teljes költségéhez hozzászámítjuk a valószínűleg kisebb fogyasztás, a switch és az ilyen szintű távmenedzsment lehetőségét is (azaz nem a legolcsóbbat vesszük), könnyen lehet, hogy azonos, vagy éppen magasabb árat kapunk.
A blade megoldással szemben jelenleg hátrányként róható fel a választék hiánya, amely mind a szerver-modulok, mind a beléjük helyezhető kiegészítő kártyák (mezzanine és backplane modulok) tekintetében fennáll.
A rendszer felépítéséből adódik a kérdés: mennyire jövőbiztos az architektúra, milyen további fejlesztések várhatók?
Bár elvi lehetősége van annak, hogy akár mezzanine kártya nélkül Fibre Channel, vagy InfiniBand képessé váljon a szerver (például egy olyan kombinált storage controllerrel, amely a belső SAS kapcsolatokon keresztül valósítja meg az elérést, kifelé pedig FC, vagy IB csatolóval rendelkezik), azonban elképzelhető, hogy abban a szegmensben, amelyet az Intel megcélzott a Modular Serverrel nincs is igény az ilyen -jellemzően magasabb árszínvonalat képviselő- megoldásokra.
A Modular Servert egy belépő szintű blade megoldásnak érzem, amely némileg kisebb bővíthetőséget ad, mint a "nagy" blade megoldások, azonban -feltételezhetően- alacsonyabb áron teszi ezt, hasonló szolgáltatások mellett. Annak, aki több, két processzoros x86-os szerver felett "uralkodik", esetleg most még csak kevesebbel indulna, de a későbbiekben bővülne és együtt tud élni a fent említett hiányosságokkal, mindenképpen hasznos megoldás lehet.
A tesztgépet az ASBIS Magyarország biztosította, köszönet érte.
A tesztről készült összes kép itt tekinthető meg.
ui: miután kivettük a Poggyászból a Modular Servert, visszanőttek a lábai, megrázta magát -tiszta ruha illatát árasztva magából-, majd elsietett (ezt egy tűzálló géptermi ajtónk bánta, amely önhibáján kívül éppen zárt állapotban tartózkodott, amikor meg kellett tapasztalnia a tudákos körtefa földöntúli erejét) Széltolóhoz, aki Ankh-Morporkból üzeni, hogy épp jókor érkezett a láda, mert már nagyon fogytán volt a tiszta alsónak. |
www.fn.hu
2009-01-14 19:29:20 | Az USA-ban terjeszkedne az Aldi |
| Az amerikai gazdasági válságot és a tengerentúli vetélytársak gyengülő helyzetét kihasználva az Egyesült Államokban kívánja erősíteni jelenlétét az Aldi német diszkont üzletlánc. |
hvg.hu
2008-06-02 13:49:11 | Alacsony túljegyzéssel nőtt a 6 hetes DKJ hozama |
| Minimális túljegyzés mellet növekedett a 6 hetes diszkont kincstárjegy hozama az Államadósság Kezelő központ (ÁKK) hétfői aukcióján. |
hup.hu
2008-03-17 11:38:03 | Intel Modular Server |
| A minap Pratchett mester hívott. Gyanúsan remegett a hangja az izgalomtól miközben elmesélte, hogy valami nincs rendben a Poggyásszal.
Persze a Poggyásszal sosincs rendben semmi, de valami csak történhetett, hiszen Széltoló minden előzetes bejelentés nélkül megjelent a múlt héten nála, majd az ajtónyitás után óriási erőfeszítések árán -de egy szó nélkül- lecipelte a mágikus úti holmit a pincébe és rálakatolta az ajtót.
"Bel-Shamharoth, nyolcasok!" - csak ennyit tudott zihálva kinyögni, mielőtt elájult.
Miután Széltoló magához tért elmondta, hogy a Poggyászon több változást is megfigyelt az elmúlt időben. A legszembetűnőbb, hogy a lábait behúzta és újabban kerekeken közlekedik, de belül is történt valami, mert a frissen mosott és vasalt ruhák helyett mindig egy nagy, ezüstös tetejű, azonosíthatatlan rendeltetésű doboz kerül elő belőle, na meg egy vékonyka füzet, amelyben többször szerepel, hogy "8 cores", a nyolc pedig tudvalevőleg Bel-Shamharothhoz köthető.
Terry tudja, hogy vonzódom a nagy, ezüstös tetejű azonosíthatatlan rendeltetésű dobozokhoz, így azonnal engem hívott. A Poggyászt azonnal biztonságos helyre szállítottuk és közelebbről is megvizsgáltuk.
A lábak tényleg eltűntek, helyükön könnyen forduló és gördülő kerekek nőttek, és érdekes címkék kerültek a Poggyász felületére is:
A kerekekből és a súlyból ítélve arra a következtetésre jutottunk, hogy a Poggyász a gyorsabb haladás és a lábai kímélése érdekében váltott haladási módot. Megvizsgáltuk a címkéket is, de sajnos azokon csak számunkra értelmezhetetlen korongvilági szavak voltak, így hát kinyitottuk a Poggyászt:
Az ezüstös tetejű valami, amely a titokzatos "EDDMFSCH-26" névre hallgat gondosan körbe van véve hangszigetelő anyaggal, ebből arra a következtetésre jutunk, hogy zajos lehet, ezért inkább visszacsukjuk a Poggyász tetejét és úgy döntünk, hogy EDDMFSCH-26-ot a hozzá hasonló ezüstös tetejű dobozok szobájában vesszük csak elő.
Mielőtt azonban lecsuknánk a fedelet, kivesszük egy rövid tanulmányozásra a doboz tetején lévő papírokat, amelyekből megtudjuk "Eddie" polgári nevét is:
Ő egy Intel Modular Server!
Most, hogy már beazonosítottuk, bátran beírjuk a nevét a Google-be, amely rögtön el is dob minket egy marketingoldalra, ahol érdekeseket írnak: modern processzorok, dinamikusan kiosztható diszkterület, meg egy benchmark, amely szerint a szerver gyors.
Gyors. Kerekek. Rögtön asszociálunk és le is futtatjuk (vagy gördítjük?) az első sebességtesztet:
Megállapítjuk, hogy a szerver valóban gyors, de sajnos a harmadik klíma mögött rejtőző rendőr lekapcsol minket, így vissza kell térnünk a Poggyász tartalmának vizsgálatához.
Közelről szemrevételezve -de a Poggyászból még nem kivéve- a dobozt, azt láthatjuk, hogy két sorban hét SFF SAS (ill. feltételezhetően SATA) diszk fér bele:
A gépet kiemelve már okosabbak vagyunk:
Az Intel Modular Server egy blade-szerű megoldás, amely áll egy ránézésre passzív házból, illetve modulokból, amelyeket egyesével dughatunk bele.
Elölről és hátulról így néz ki:
Az első részen látható a 14 db. hotswap diszk (illetve azok helye, mi három diszkkel kaptuk), alatta egy ventillátor modul, majd a doboz jobb oldali 2/3-án a 6 darab, ún. Compute Module hely, amelyből esetünkben kettő van feltöltve.
A hátulja bal oldalt két ventillátor modulból, középen egy SCM, SW1 és MM (Storage Controller Module, Switch, Management Module) kártyából áll, amelyekből az SCM és az SW modulokból kettő is lehet a rendszerben.
A doboz jobb oldalán pedig négy tápnak van hely, ebből nálunk kettő volt telepítve, ill. két dummy modul, amelyben csak kisebb ventillátorok vannak.
A doboz önmagában nem sok mindent tartalmaz:
kicsit a p-class HP blade-eket idézi a passzivitásával, bár utóbbi méretben és kapacitásban is nagyobb.
A doboz lényegi tartalma a Poggyász hátán (a fotót az időközben befutott Kétvirág készítette):
A modulokat közelebbről megvizsgálva szembe tűnik, hogy mindegyik hátsón van egy RS-232-es port, illetve a rájuk jellemző egyéb csatlakozók (storage modulon külső SAS csatlakozó, a switch modulon RJ-45-ös Ethernet portok, a management modulon szintén egy RJ-45-ös Ethernet):
A tápegységet megnézve azt láthatjuk, hogy 1050W-os, kínai (American components, Russian components: all made in Taiwan) és Delta. Ugyanaz, mint az x86-os HP szerverekben.
A dobozon találunk egy figyelmeztető jelzést is:
amely sajnos meghiúsítja ördögi tervünket (munkahelyi üdítő- és csokoládéautomatára gyűjtünk).
A Compute Module, azaz a "blade szerver" így néz ki:
Két, passzívan hűtött 5400-as szériájú négy magos Xeon processzor (előtte és közvetlenül mögötte sincs ventillátor, így egy műanyag légcsatornával próbálják "csőbe húzni" a levegőt) van a szerverünkön. A kártyán rend van, 8 darab memóriaslot (gépünkben 2 GB van) található rajta, amellyel 32 GB-ig biztosan bővíteni tudjuk a szervereket, hátul egy rendszer és egy tápcsatlakozó, ATI ES1000 videochip, és a jobb hátsó sarokban a mezzanine kártya bővítőhelye.
Érdekes a modul elején lévő hely, úgy tűnik az Intel meghagyta a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben a modulra is tehessünk legfeljebb két helyi diszket (esetleg mást, pld. bővítőkártyákat), ha a közös megoldás nem válna be.
Fan modul és Ethernet switch:
Storage controller:
Jól látható a külső SAS csatlakozó, amelyre a beépített expanderen keresztül köthetünk külső storage-ot (ez enyhíti kicsit a SAN opció hiányát). A kontroller maga LSI chipes, 512MB cache-t tartalmaz (amely értelemszerűen megoszlik a szerver modulok között), illetve a miénkben volt egy akksi is, amely feltételezhetően segít a cache-nek nem felejteni, illetve az írást ilyen módon gyorsítani.
A menedzsment modul egy Realtek chippel kezdődik:
és egy lighttpd-t:
telnet 172.16.133.181 80
Trying 172.16.133.181...
Connected to 172.16.133.181.
Escape character is ^].
HEAD / HTTP/1.0
HTTP/1.0 302 Found
Connection: close
X-Powered-By: PHP/5.2.2
Set-Cookie: PHPSESSID=hg5q1jiu3i07l3ummjes5evs84; path=/
Expires: Thu, 19 Nov 1981 08:52:00 GMT
Cache-Control: no-store, no-cache, must-revalidate, post-check=0, pre-check=0
Pragma: no-cache
Location: https:///
Content-type: text/html
Content-Length: 0
Date: Wed, 13 Feb 2008 11:34:13 GMT
Server: lighttpd/1.4.11
futtató ilyen OS-sel végződik:
Starting Nmap 4.52 ( http://insecure.org ) at 2008-03-16 11:01 CET
Interesting ports on 172.16.133.181:
Not shown: 1702 closed ports
PORT STATE SERVICE
80/tcp open http
111/tcp open rpcbind
199/tcp open smux
443/tcp open https
623/tcp open unknown
624/tcp open unknown
625/tcp open apple-xsrvr-admin
2201/tcp open ats
6346/tcp filtered gnutella
8000/tcp filtered http-alt
8080/tcp open http-proxy
10000/tcp open snet-sensor-mgmt
MAC Address: 00:15:17:34:20:13 (Intel Corporate)
No exact OS matches for host (If you know what OS is running on it, see http://insecure.org/nmap/submit/ ).
TCP/IP fingerprint:
OS:SCAN(V=4.52%D=3/16%OT=80%CT=1%CU=32827%PV=Y%DS=1%G=Y%M=001517%TM=47DCF23
OS:C%P=amd64-portbld-freebsd7.0)SEQ(SP=BB%GCD=1%ISR=C5%TI=Z%TS=7)SEQ(SP=BC%
OS:GCD=1%ISR=C5%TI=Z%TS=7)OPS(O1=M5B4ST11NW2%O2=M5B4ST11NW2%O3=M5B4NNT11NW2
OS:%O4=M5B4ST11NW2%O5=M5B4ST11NW2%O6=M5B4ST11)WIN(W1=16A0%W2=16A0%W3=16A0%W
OS:4=16A0%W5=16A0%W6=16A0)ECN(R=Y%DF=Y%T=40%W=16D0%O=M5B4NNSNW2%CC=N%Q=)T1(
OS:R=Y%DF=Y%T=40%S=O%A=S+%F=AS%RD=0%Q=)T2(R=N)T3(R=Y%DF=Y%T=40%W=16A0%S=O%A
OS:=S+%F=AS%O=M5B4ST11NW2%RD=0%Q=)T4(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=A%A=Z%F=R%O=%RD=0%
OS:Q=)T4(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=O%A=Z%F=R%O=%RD=0%Q=)T5(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%
OS:A=S+%F=AR%O=%RD=0%Q=)T5(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%A=O%F=AR%O=%RD=0%Q=)T6(R=Y
OS:%DF=Y%T=40%W=0%S=A%A=Z%F=R%O=%RD=0%Q=)T6(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=O%A=Z%F=R%O
OS:=%RD=0%Q=)T7(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%A=S+%F=AR%O=%RD=0%Q=)T7(R=Y%DF=Y%T=40
OS:%W=0%S=Z%A=O%F=AR%O=%RD=0%Q=)U1(R=Y%DF=N%T=40%TOS=0%IPL=164%UN=0%RIPL=G%
OS:RID=G%RIPCK=G%RUCK=G%RUL=G%RUD=G)IE(R=Y%DFI=N%T=40%TOSI=Z%CD=S%SI=S%DLI=
OS:S)
Uptime: 1.847 days (since Fri Mar 14 14:51:01 2008)
Network Distance: 1 hop
A switch modul közelről szintén egy egy-két chipes integrált megoldás, 10 porttal:
Míg végignéztük a részegységeket a dolgos kezek berakták a rackbe a dobozt, a versenyszellem jegyében egy HP p-class (régebbi) blade enclosure-re:
Miután ez is megvolt, úgy gondoltuk, hogy bekapcsoljuk a gépezetet, amely még ebben a zajos környezetben is olyan hangos volt, hogy egy közeli Linux meggondolta magát és a biztonság kedvéért elpánikolt:
Mi azonban nem ijedtünk meg, rádugtunk a menedzsment konzolra egy notebookot és figyeltük, hogy mi történik. Semmi. Reménykedtünk kicsit, hogy legalább valami DHCP-s, vagy bármilyen más hálózati próbálkozás lesz, de hát ha nem, hát nem, szégyenszemre elővettük a manualt:
Azt mondja, hogy a Mozilla Firefox nevű alkalmazással kell elérni a konzolt a 192.268.150.150-es címen. Hollywoodi jelenetek jutnak hirtelen az eszünkbe, de kicsit arréb csúszik a szemünk a lapon és máris olvashatjuk a helyes megoldást:
A default usernév, jelszó: admin/admin
Mielőtt azonban belépnénk, nézzük meg kicsit, hogy hogyan is épül fel a gép.
Az Intel Technical Product Specification nevű PDF-ből kiollózott architekturális (huzalozási) diagram:
Ezek szerint minden Compute Module egy-egy SAS kapcsolattal rendelkezik a két storage controller felé, amely így képessé válik a redundancia biztosítására. A weblap szerint ezt a redundanciát a rendszer még nem támogatja, implementálása 2008. első negyedévére (az most van) várható. A storage controllereken nem közvetlenül lógnak a diszkek, hanem összesen két SAS expanderen keresztül érik el a SAS backplane-t. Ahhoz, hogy a rendszer a Compute Module-tól a diszkig redundáns legyen, értelemszerűen dupla útvonallal kell, hogy rendelkezzen. Ennek érdekében a rendszerrel szállított Seagate diszkek is duplaportosak, azaz bármelyik komponens (útvonal, SCM, SAS expander) kiesését képes a diszk elvesztése nélkül elviselni a rendszer.
A diszkek "A" és "B" portja egy-egy összerendelésben van a storage controllerrel és az expanderrel, azaz az SCM1 csakis az egyes expanderen keresztül fogja elérni a diszkek "A" SAS portját, míg az SCM2 a kettes expanderen a diszkek "B" portját.
Az SCM1-expander2 és SCM2-expander1 SAS kapcsolat a két SCM cache szinkronizációjára van fenntartva (kérdés, hogy ez fizikailag egy kapcsolatot jelent-e, mert ezesetben szűk keresztmetszetet jelenthet).
A switch modul tíz külső Gigabit Ethernet porttal rendelkezik, illetve belül minden gép felé két port (összesen tehát 12) látszik. Ezen felül az opcionális második switch felé egy 10 gigabites belső kapcsolat van, illetve a doksi szerint az SCM felé is ki van építve egy 10GE link. Ennek szerepe egyelőre nem tisztázott, vélhetőleg a későbbiekben iSCSI-szerű funkcionalitást nyújthat majd (bár a belső diszkek esetében ennek nem sok értelmét látom).
Most, hogy már tudjuk mivel állunk szemben, lépjünk be a menedzsment felületre (amelynek még fent a gépteremben egy keresztkábellel átállítottuk a hálózati interfészét DHCP-sre).
A bejelentkező képernyő átlátszó login-ablaka már sejtet némi modernitást, amit méginkább megerősít a belépés után látható dashboard:
A dashboardon a leglényegesebb információkat láthatjuk: van-e valamilyen teendő a szerverünkkel (nincs), az "egészsége" (kiváló), az áramfelvétel a tápegységek számának tükrében (egyértelmű jelzéseket kapunk: ha a zöld sávban vagyunk, a rendszer egy tápegység kiesését gond nélkül elviseli, ha a sárgában, egy újabb táp elvesztése már meghatározhatatlan következményekkel jár, ha pedig a pirosban áll a mutató, a rendszer túlterhelt, ne csodálkozzunk azon, ha kiszámíthatatlanná és megbízhatatlanná válik a szerver működése).
A dashboardon látható még egy hőmérsékleti kijelző (környezeti, szerver CPU-k és diszkek), illetve egy ízelítő a legutolsó kritikusnak ítélt eseményekből.
Továbblépve megtekinthetjük szerverünk elejét és hátulját is, és joggal bízhatunk abban, hogy ezek az ábrák a valóságot fogják tükrözni, azaz a megjelenített eszközök ott vannak, ahol azt a lapon látjuk (vagy éppen nincsenek):
Mint az látható, a szervereknél megszokott módon a doboz és minden modul tele van szórva érzékelőkkel (amelyekre riasztási küszöbök is állíthatók). A kívánt információt általában többféleképpen is megszerezhetjük: a gépekhez hozzárendelt diszkterületeket például megnézhetjük a szerver információs ablakaiban és a storage menedzsment fülön is.
Itt érdemes szót ejteni arról, hogy mit is jelent az, hogy a storage controller virtualizálja a diszkeket. A "hagyományos" RAID kontrollerekkel, illetve blade (pld. HP blade-eknél) megoldásokkal szemben itt a szervereknek (Compute Module) csak SAS kapcsolatuk van a storage controller felé, azaz diszket közvetlenül nem látnak. A storage controller feladata, hogy minden gép számára tudjunk tárhelyet biztosítani, ezt azonban nem úgy teszi, hogy a legkisebb egységként a diszket ajánlja fel (azaz pld. az első szervernek az első két diszket odaadja RAID 1-ben), hanem a diszkek fölé storage poolok, azok fölé pedig virtuális diszkek (volume-ok) szervezhetők.
Ez azt jelenti, hogy a mi három diszkünk esetében ezeket egy poolba téve "csíkokat", volume-okat, virtuális diszkeket alakíthatunk ki, amelyek aztán a választott redundancia (RAID) szint szerint fognak rendelkezésre állni.
Három diszkkel RAID 0-át (striping), 1-et (mirroring), 5-öt (striping+parity block), illetve 1E-t (stripe+mirroring) választhatunk, de megfelelő méretű pool (elég diszk) esetében használhatunk RAID 6-ot (dupla paritás), RAID 10-et, 50-et, vagy 60-at is. Azaz szinte minden értelmes kialakítást.
A virtuális diszkek kialakítása gyerekjáték:
Mint látható, a virtuális diszkeket szerverekhez rendelhetjük, illetve beállíthatjuk, hogy azok milyen LUN-nal lássák azt (a boot diszknek érdemes a 0-ásat adni).
Sajnos az Intel kihagyott egy nagyszerű lehetőséget, amely például a HP blade megoldása fölé emelte volna ezt a rendszert: a virtuális diszkek csak egy szerverhez köthetők, egy diszket nem érhet el több szerver.
Az architektúra egyértelműen lehetővé teszi ezt, segítségével pedig viszonylag olcsón, külső SAN (vagy egyéb, ekvivalens) megoldás nélkül lehetne shared diszkes clustereket (pld. mini Oracle RAC, vagy HA clusterek osztott adatterülettel) építeni egy kompakt megoldásban.
Ha valakinek esetleg nehezére esne követnie, hogy melyik diszk milyen virtuális diszkeket tárol, illetve azokat mely szerverek használják, segítség lehet a storage layout, amely egy bonyolultabb megosztás esetében igen hasznos lehet:
A háttértár mellett nagyon fontos a hálózat. A mi eszközünkben egy darab switch kapott helyet (a rajz szerint a második switch által biztosított két plusz port gépenként csak egy külön beszerzendő mezzanine kártyával vehető igénybe), amely a világ felé tíz GE porttal, befelé pedig 12 (gépenként kettő) GE-vel kapcsolódik.
Szintén a clusteres képességek javítása kapcsán úgy gondolom, hogy néhány területen értékelték volna a GE helyett a gyorsabb interconnect megoldásokat is (például InfiniBand), de ha már ez nem fért bele, a két GE port ellensúlyozásaként hasznos lett volna legalább 2,5 gigabites Ethernetet tenni belülre, mellé pedig ehhez passzoló switchet. Apró bibi persze, hogy ilyet jelenleg csak a Broadcom gyárt, itt meg ugye Intel megoldásról beszélünk. (a 10 GE valószínűleg költség oldalról volt ellenjavallt, illetve könnyen lehet, hogy a szegmens, amelyet megcéloztak vele, nem is igényli ezeket a sebességeket)
Szóval a switch. A switchet kétféleképpen menedzselhetjük: egy egyszerű felületen, amely integrálva van a fent bemutatottal, illetve egy fejlettebb (még mindig webes) GUI-n, ahol sokkal több beállítás elvégzésére van mód.
Az egyszerű beállító-felület a port státuszát (enabled/disabled), a VLAN-t, a sebességet (10-100-1000, FDX, HDX) és a STP alapvető befolyásolását teszi lehetővé:
A részletesebb, több beállítást lehetővé tévő felület egy új böngészőablakban (másik webszerveren, porton) jön be:
amely rögtön érdekes megoldásra hívja fel a figyelmet: a switch IP címe a lap szerint 1.1.1.71, így a külső menedzsment modulon minden bizonnyal egy HTTP proxy fut, amely továbbítja belülre a kéréseket.
A switch képességeire jól lehet következtetni a bal oldali lenyíló menüben szereplő pontokból:
Az eszköz tudása egy átlagos layer 2 switché: port tükrözés, kábelmérés (távolság, érvizsgálat, skew), storm control (broadcat, ismeretlen unicast, multicast), port security, ACL-ek (MAC és IP alapon), interface trunking (LAG, LACP), STP (RSTP, PVSTP), VLAN (a GARP és GVRP-ből ítélve nem éppen Cisco switch van belül), VLAN grouping (MAC cím, IP subnet, és protokoll (IP/IPX/ARP) alapján), QoS és az általános statisztikák.
A menedzsment felületen természetesen több user is létrehozható, ezek külön szabályozhatók RW/RO alapon az egyes nagyobb egységekre nézve (chassis, storage, switch admin, illetve a hat szerver egyesével). A felhasználókhoz riasztási szintek köthetők, amelyek egyesével beállíthatók minden típusra:
A gépek távmenedzsmentjét távoli soros porttal, illetve KVM (Keyboard, Video, Mouse) átvételével lehet intézni, utóbbihoz egy virtuális CD is társul, amely a gépünkön lévő CD/DVD drive-ot közvetlenül, vagy a gépünk diszkjén lévő image-ből (ISO) tud dolgozni. A remote KVM alkalmazás Java WS-os, kétféle mód (high, low resolution) közül választhatunk, az erőforrásaink (pld sávszélesség) és igényünk függvényében.
Az alkalmazás képminősége és -frissítése jó (viszonyítási alap a HP ILO-ja, amely néha egyenesen katasztrofális), a virtuális CD viszont nekem nagyon lassú volt (helyi gigabites hálózat).
A KVM program menüjéből vezérelhetjük azokat a gombokat, amelyeket az nem tud átvinni közvetlenül és itt kapcsolhatjuk be, vagy ki a távoli CD/DVD-t is:
A menedzsment felületről készült videók:
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-mgmc.avi
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-switch.avi
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-fbsdinstall.wmv
Miután kiveséztük szinte az egész gépet, ejtsünk pár szót a szerverekről is. A mi dobozunk két Compute Module-lal érkezett, amelyekben 2 db. L5410-es (2,33 GHz-es, 1333 MHz-es FSB-s, 12MB L2 cache-es) quad core Xeon processzor és 2 GB RAM volt.
A processzorok tekintetében az L5410 -az E5410-es alacsony feszültségű (LV) párja- az 5400-as széria ("Harpertown") majdnem legkisebb CPU-ja, alatta már csak az 5405 van (2G/1333MHz), felette pedig még jópár változat, a jelenleg legnagyobb X5482-vel bezárólag (3,2G/1600MHz).
Ez azonban ne tévesszen meg bennünket, hiszen az "új" Xeonokból már az 5300-as széria is nagyon gyors volt, amelyre még egy lapáttal rátett az Intel az 5400-assal.
Bár semmiképpen nem mondanám kimerítő CPU benchmarknak, azért lefuttattam a sysbench CPU tesztjét három különböző gépen. Az egyik a cikk tárgya, azaz két darab Intel L5410-es (2,33 GHz) quad core xeonos gép, a másik egy HP BL460c, ugyancsak két darab quad core Xeonnal, de az előző szériából (E5345, 2,33GHz), a harmadik pedig egy még korábbi verzió, az 5130, amely csak két magos és 2 GHz-en ketyeg.
A következő parancs:
for i in `jot 32`; do sysbench --num-threads=$i --test=cpu --cpu-max-prime=100000 run | grep total time: | egrep -o [0-9]+.[0-9]+; done
eredménye:
Az x tengelyen a futásidő látható másodpercben, míg az y-on a threadek száma a ciklusban.
Az Intel eléggé belehúzott az elmúlt évben, ráadásul meglehetősen aggresszív árpolitikát folytat (az 5400-as CPU-k olcsóbbak, mint az elődeik).
A gépek BIOS-a átlagosnak mondható:
A memória a modulok számától függően teljes egészében felhasználható (no RAS), tükrözhető (a memóriamodulok felének kiesését tolerálja a rendszer, értelemszerűen a kapacitás felezésével), illetve tartalékolható (memória RAID 5, ahol egy modult elveszthetünk a működés befolyásolása nélkül). Kíváncsi vagyok, hogy ha az Intel is áthelyezi a memóriavezérlőt a processzorba, eltűnnek-e ezek a funkciók a low-end, midrange x86-os szerverekből.
A gépben egy LSI 1064E SAS vezérlő biztosítja a kapcsolatot a storage controller, és így a diszkek felé, a hálózati elérést pedig Intel PRO/1000 EB NIC-ek adják.
Vélemény:
Az Intel Modular Servert két dologgal tudnám összehasonlítani. Az egyik hat darab 1U-s rackmount szerver (a modular server doboza is 6U-s és hat Compute Module fér bele), a másik pedig egy hasonló méretű blade megoldás (ezekből leginkább a HP-t ismerem).
A rackmount szerverekkel szembeni előnye világos: kompaktabb, egységes környezet, dinamikusan kiosztható diszkterület, integrált switch és sok mindenre kiterjedő monitoring, riasztási lehetőség, távmenedzsment.
Árban valószínűleg az 1U-s rackmount szerverek nagy többsége fölött van, azonban ha azok teljes költségéhez hozzászámítjuk a valószínűleg kisebb fogyasztás, a switch és az ilyen szintű távmenedzsment lehetőségét is (azaz nem a legolcsóbbat vesszük), könnyen lehet, hogy azonos, vagy éppen magasabb árat kapunk.
A blade megoldással szemben jelenleg hátrányként róható fel a választék hiánya, amely mind a szerver-modulok, mind a beléjük helyezhető kiegészítő kártyák (mezzanine és backplane modulok) tekintetében fennáll.
A rendszer felépítéséből adódik a kérdés: mennyire jövőbiztos az architektúra, milyen további fejlesztések várhatók?
Bár elvi lehetősége van annak, hogy akár mezzanine kártya nélkül Fibre Channel, vagy InfiniBand képessé váljon a szerver (például egy olyan kombinált storage controllerrel, amely a belső SAS kapcsolatokon keresztül valósítja meg az elérést, kifelé pedig FC, vagy IB csatolóval rendelkezik), azonban elképzelhető, hogy abban a szegmensben, amelyet az Intel megcélzott a Modular Serverrel nincs is igény az ilyen -jellemzően magasabb árszínvonalat képviselő- megoldásokra.
A Modular Servert egy belépő szintű blade megoldásnak érzem, amely némileg kisebb bővíthetőséget ad, mint a "nagy" blade megoldások, azonban -feltételezhetően- alacsonyabb áron teszi ezt, hasonló szolgáltatások mellett. Annak, aki több, két processzoros x86-os szerver felett "uralkodik", esetleg most még csak kevesebbel indulna, de a későbbiekben bővülne és együtt tud élni a fent említett hiányosságokkal, mindenképpen hasznos megoldás lehet.
A tesztgépet az ASBIS Magyarország biztosította, köszönet érte.
A tesztről készült összes kép itt tekinthető meg.
ui: miután kivettük a Poggyászból a Modular Servert, visszanőttek a lábai, megrázta magát -tiszta ruha illatát árasztva magából-, majd elsietett (ezt egy tűzálló géptermi ajtónk bánta, amely önhibáján kívül éppen zárt állapotban tartózkodott, amikor meg kellett tapasztalnia a tudákos körtefa földöntúli erejét) Széltolóhoz, aki Ankh-Morporkból üzeni, hogy épp jókor érkezett a láda, mert már nagyon fogytán volt a tiszta alsónak. |
hup.hu
2009-06-01 07:24:44 | Sun Unified Storage workshop június 10-én és 16-án (x) |
| A HUP-on már volt szó a Sun Unified Storage rendszerekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról, és a rendszer kezelőfelülete is elérhető volt egy rövid időre az olvasók részére. A Sun Microsystems hazai leányvállalata június 10-én és 16-án gyakorlati workshop keretén belül mutatja be a Unified Storage rendszerét, a rendezvényre a Sun magyarországi weboldalán lehet jelentkezni.
Ha nagyvállalati adattárolási rendszerek kerülnek szóba, a legtöbb informatikus valószínűleg egy méregdrágán vásárolt berendezésre gondol, amelynek pontos működése nem ismerhető, és nem is befolyásolható. A szállítók rendszerint egyedi fejlesztésű alkatrészek és szigorú titokként kezelt szoftverek ötvözésével próbálkoztak a piacon, mígnem a Sun 2006-ban bemutatta Sun Fire X4500 tárolószerverét, amely gyakorlatilag egy ipari szabványos alkatrészekből felépített x86-szerver, az iparágban egyedülállóan 4 RU-ban és 48TB tárolókapacitással. A hétköznapi, akármelyik boltban a polcról levehető, szabványos alkatrészeket az évtizedek fejlesztési tapasztalatait összegző OpenSolaris operációs rendszer fogta össze, ez valósította meg az adattárolási szolgáltatásokat.
A Sun Open Storage terminológiával illette azokat a rendszereket, mely iparági szabványos eszközöket ruház fel a nagyvállalati tárolórendszerek funkcionalitásával, nyílt forráskódú szoftverek - az OpenSolaris és a ZFS filerendszer segítségével.
A Sun Fire X4500 hatalmas siker lett, a cég ezért a termékvonal folytatása, bővítése mellett döntött. Ennek jegyében 2008 novemberében megérkezett a piacra az Open Storage filozófia keretében megvalósuló Unified Storage termékcsalád, amelynek tagjai kivétel nélkül szabványos alkatrészekre és nyílt forrású szoftverre, az OpenSolarisra épülnek. Az adatok hatékony tárolásáról a Solaris 10-ben debütált ZFS (Zettabyte File System) gondoskodik, amely a Sun saját fejlesztésű, nyílt forrású fájlrendszere. A ZFS lényegében a végtelenségig skálázható, az elméleti kapacitáskorlát 256 kvadrillió zettabájt, a maximális állományméret pedig 16 exabájt.
Az OpenSolarisnak és a ZFS-nek köszönhetően a Sun OpenStorage termékcsaládjának tagjai számos olyan szolgáltatást nyújtanak alapáron, amelyet átalában feláras extraként megvásárolható szoftverrek képesek. Ilyen többek között a snapshot-készítés, kötetmásolás, a point-in-time copy, a copy-on-write, távoli tükrözés, a különféle RAID-szintek megvalósítása vagy éppen a kötetek adminisztrációja. Ezzel gyakorlatilag kiküszöbölhető a tárolószoftverek súlyos licencköltsége, illetve akár a felhasználók számára is lehetővé válik a funkcionalitás módosítása, bővítése, hiszen a szoftver nyílt forrású, a kód bárki számára elérhető, módosítható.
A szabványos alkatrészeknek és a nyílt forrású szoftvernek köszönhető alacsony beszerzési költség mellett az OpenStorage eszközök egyik vonzó tulajdonsága a könnyű kezelhetőség. A Sun állítása szerint az üzembe helyezés nem tart tovább pár percnél, akármilyen környezetről (Windows, UNIX/Linux, Mac) és protokollról (NFS, CIFS, HTTP(S), FTP, WebDAV, iSCSI) legyen szó, a telepítés és konfiguráció pár lépésben elvégezhető a grafikus kezelőfelületen. Ugyanitt folyamatosan nyomon követhetőek az eszköz legfontosabb működési paraméterei.
Az OpenSolarisban található DTrace funkció lehetővé teszi az eszköz működésének mélyreható vizsgálatát és elemzését, segítséget adva a finomhangoláshoz, a teljesítmény további növeléséhez. Az operációs rendszer kernelének szerves részét képező DTrace több száz ponton monitorozza folyamatosan a szoftver futását annak érdekében, hogy a lehető legaprólékosabban feltérképezhető legyen az erőforrások kihasználása. A Sun szerverei esetében a DTrace az alkalmazások teljesítményének javítására használható, az nyílt tárolórendszerek esetében pedig olyan kérdésekre segíthet választ adni, mint például "Melyik felhasználó milyen terhelést produkál", vagy hogy "a tároló blokkmérete optimális-e az adott alkalmazáshoz".
A Unified Storage rendszerek tároló analitikai szoftvere a hagyományos teljesítmény elemzési funkcióján kívül számos más dologra is használható. Pld. kirható vele a "Hello World!", vagy megtudhatjuk, hogy miért nem érdemes egy adatközpontban kiabálni.
Az Sun Unified Storage 7210, 7310 és 7410 berendezések nem csak hagyományos merevlemezeket, hanem szilárdtest-meghajtókat (SSD) is tartalmazhatnak, amelyek kezeléséről szintén az operációs rendszerbe épített intelligencia gondoskodik. A véletlen olvasás esetén a merevlemezeknél egy nagyságrenddel gyorsabb SSD-k gyorsítótárként működnek a diszkek előtt, a leggyakrabban elért adatok itt kapnak helyet az alacsony késleltetés és gyors hozzáférés érdekében, írás esetén pedig átmenetileg itt tárolódnak, mielőtt a diszkekre kerülnének. A keveset fogyasztó, villámgyors és zajtalan SSD-k beépítésének köszönhetően az tárolórendszerek még viszonylag lassabb diszkekkel is versenyképes teljesítményt nyújtanak, elérhető áron. A Sun a hagyományos architektúrákhoz képest akár 75 százalékos árelőnyt ígér.
Aki többet szeretne megtudni a Sun nyílt tárolási rendszereiről, látogassa meg a Sun magyar nyelvű blogját, vagy vegyen részt a workshopon.
(Az anyag a Sun Microsystems megbízásából készült.) |
hup.hu
2009-06-01 07:24:44 | Sun Unified Storage workshop június 10-én és 16-án (x) |
| A HUP-on már volt szó a Sun Unified Storage rendszerekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról, és a rendszer kezelőfelülete is elérhető volt egy rövid időre az olvasók részére. A Sun Microsystems hazai leányvállalata június 10-én és 16-án gyakorlati workshop keretén belül mutatja be a Unified Storage rendszerét, a rendezvényre a Sun magyarországi weboldalán lehet jelentkezni.
Ha nagyvállalati adattárolási rendszerek kerülnek szóba, a legtöbb informatikus valószínűleg egy méregdrágán vásárolt berendezésre gondol, amelynek pontos működése nem ismerhető, és nem is befolyásolható. A szállítók rendszerint egyedi fejlesztésű alkatrészek és szigorú titokként kezelt szoftverek ötvözésével próbálkoztak a piacon, mígnem a Sun 2006-ban bemutatta Sun Fire X4500 tárolószerverét, amely gyakorlatilag egy ipari szabványos alkatrészekből felépített x86-szerver, az iparágban egyedülállóan 4 RU-ban és 48TB tárolókapacitással. A hétköznapi, akármelyik boltban a polcról levehető, szabványos alkatrészeket az évtizedek fejlesztési tapasztalatait összegző OpenSolaris operációs rendszer fogta össze, ez valósította meg az adattárolási szolgáltatásokat.
A Sun Open Storage terminológiával illette azokat a rendszereket, mely iparági szabványos eszközöket ruház fel a nagyvállalati tárolórendszerek funkcionalitásával, nyílt forráskódú szoftverek - az OpenSolaris és a ZFS filerendszer segítségével.
A Sun Fire X4500 hatalmas siker lett, a cég ezért a termékvonal folytatása, bővítése mellett döntött. Ennek jegyében 2008 novemberében megérkezett a piacra az Open Storage filozófia keretében megvalósuló Unified Storage termékcsalád, amelynek tagjai kivétel nélkül szabványos alkatrészekre és nyílt forrású szoftverre, az OpenSolarisra épülnek. Az adatok hatékony tárolásáról a Solaris 10-ben debütált ZFS (Zettabyte File System) gondoskodik, amely a Sun saját fejlesztésű, nyílt forrású fájlrendszere. A ZFS lényegében a végtelenségig skálázható, az elméleti kapacitáskorlát 256 kvadrillió zettabájt, a maximális állományméret pedig 16 exabájt.
Az OpenSolarisnak és a ZFS-nek köszönhetően a Sun OpenStorage termékcsaládjának tagjai számos olyan szolgáltatást nyújtanak alapáron, amelyet átalában feláras extraként megvásárolható szoftverrek képesek. Ilyen többek között a snapshot-készítés, kötetmásolás, a point-in-time copy, a copy-on-write, távoli tükrözés, a különféle RAID-szintek megvalósítása vagy éppen a kötetek adminisztrációja. Ezzel gyakorlatilag kiküszöbölhető a tárolószoftverek súlyos licencköltsége, illetve akár a felhasználók számára is lehetővé válik a funkcionalitás módosítása, bővítése, hiszen a szoftver nyílt forrású, a kód bárki számára elérhető, módosítható.
A szabványos alkatrészeknek és a nyílt forrású szoftvernek köszönhető alacsony beszerzési költség mellett az OpenStorage eszközök egyik vonzó tulajdonsága a könnyű kezelhetőség. A Sun állítása szerint az üzembe helyezés nem tart tovább pár percnél, akármilyen környezetről (Windows, UNIX/Linux, Mac) és protokollról (NFS, CIFS, HTTP(S), FTP, WebDAV, iSCSI) legyen szó, a telepítés és konfiguráció pár lépésben elvégezhető a grafikus kezelőfelületen. Ugyanitt folyamatosan nyomon követhetőek az eszköz legfontosabb működési paraméterei.
Az OpenSolarisban található DTrace funkció lehetővé teszi az eszköz működésének mélyreható vizsgálatát és elemzését, segítséget adva a finomhangoláshoz, a teljesítmény további növeléséhez. Az operációs rendszer kernelének szerves részét képező DTrace több száz ponton monitorozza folyamatosan a szoftver futását annak érdekében, hogy a lehető legaprólékosabban feltérképezhető legyen az erőforrások kihasználása. A Sun szerverei esetében a DTrace az alkalmazások teljesítményének javítására használható, az nyílt tárolórendszerek esetében pedig olyan kérdésekre segíthet választ adni, mint például "Melyik felhasználó milyen terhelést produkál", vagy hogy "a tároló blokkmérete optimális-e az adott alkalmazáshoz".
A Unified Storage rendszerek tároló analitikai szoftvere a hagyományos teljesítmény elemzési funkcióján kívül számos más dologra is használható. Pld. kirható vele a "Hello World!", vagy megtudhatjuk, hogy miért nem érdemes egy adatközpontban kiabálni.
Az Sun Unified Storage 7210, 7310 és 7410 berendezések nem csak hagyományos merevlemezeket, hanem szilárdtest-meghajtókat (SSD) is tartalmazhatnak, amelyek kezeléséről szintén az operációs rendszerbe épített intelligencia gondoskodik. A véletlen olvasás esetén a merevlemezeknél egy nagyságrenddel gyorsabb SSD-k gyorsítótárként működnek a diszkek előtt, a leggyakrabban elért adatok itt kapnak helyet az alacsony késleltetés és gyors hozzáférés érdekében, írás esetén pedig átmenetileg itt tárolódnak, mielőtt a diszkekre kerülnének. A keveset fogyasztó, villámgyors és zajtalan SSD-k beépítésének köszönhetően az tárolórendszerek még viszonylag lassabb diszkekkel is versenyképes teljesítményt nyújtanak, elérhető áron. A Sun a hagyományos architektúrákhoz képest akár 75 százalékos árelőnyt ígér.
Aki többet szeretne megtudni a Sun nyílt tárolási rendszereiről, látogassa meg a Sun magyar nyelvű blogját, vagy vegyen részt a workshopon.
(Az anyag a Sun Microsystems megbízásából készült.)
|
www.tfo.hu
2008-12-19 13:14:56 | 50 bázisponttal csökkent a dán irányadó ráta |
| A dán központi bank (DNB) 50 bázisponttal 4,25%-ról 3,75%-ra csökkentette az irányadó rátát, de a diszkont kamatlábat 3,50%-on tartotta. A dán korona kismértékben gyengült az amerikai dollárral és az euróval szemben is. A kamatcsökkentés lényegében várható volt, hiszen az ECB irányadó rátáját követi a DNB is, mint a szlovák jegybank az ERM II árfolyamrendszerben. Hasonló problémával küzd a dán gazdaság is, mint a többi európai. Az infláció 10 éves csúcsról 4,3%-ról ereszkedett 2,7%-ra. A gazdasági növekedés 1% alá csökkent, a kiskereskedelmi forgalom 7 éves mélypontot ért el, s a munkanélküliségi ráta évek óta tartó csökkenése is megállt. |
hvg.hu
2009-01-13 12:21:55 | Emelkedett a hozam a 3 hónapos kincstárjegy aukción |
| Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi, 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján a korábbinál valamivel élénkebb érdeklődés, kétszeres túljegyzés mellett 40 bázisponttal emelkedett a hozam. |
hup.hu
2009-02-01 13:39:34 | Turbo módba kapcsolt az ftp.fsn.hu! |
| Turbo módba kapcsolt az ftp.fsn.hu, köszönhetően a Suntól tesztelésre kölcsönkapott Sun Storage 7210-es "OpenStorage" diszkdoboznak.
Az itt lévő konfigurációban 64 GiB memória, két darab AMD Opteron 2356 (egyenként négy, 2,3GHz-es mag, 512k/2M/2M L1-2-3 cache), 47 darab 7k2RPM-es 500 GB-os diszk, és egy 18GB-os írás-optimalizált SSD van:
A 7210-es alapja egy Sun X4540-es, amelyre egy speciális, NAS funkciókra kihegyezett OpenSolaris került. A NAS funkció itt a beépített NFS (v3, v4), FTP, HTTP és iSCSI szervert jelenti, kiegészülve olyan extrákkal, mint a vírusszűrés, vagy az NDMP támogatása. A NAS alapját képező szerver önállóan és SAS diszkdobozként is kapható.
A 7210 képességeiről hamarosan külön cikkben is megemlékezünk, addig is pár statisztika-képernyő a gépről, miközben ftp.fsn.hu-ként funkcionál.
Az első sorban a hálózati forgalmat (MiBps), a doboz CPU terhelését, a ZFS ARC statisztikát, a diszkek IO terhelését (MiBps), az NFS iops statisztikákat, és a diszk IO statisztikákat láthatjuk, miközben a kiszolgálás mellett pár tükör szinkronizálása is zajlik:
Megfigyelhető, hogy a ZFS "bevárja" az írásokat, és azokat nagy adagokban küldi ki a diszkek felé. Látszik az is, hogy az adatok frissítése (mirror szinkronizáció) miatt az ARC data hits értéke meglehetősen alacsony, a cache-ben leginkább csak a metaadatoknak marad hely.
A második sor szintén a fenti statisztikákat mutatja, de már akkor, amikor "lenyugodtak" a dolgok, azaz kevés sync fut csak:
Itt jól látszik, hogy a közel 60 GiB memória-cache-be azért már több minden belefér, a kérések jó része onnan kerül kiszolgálásra.
A 7210-es elé belógatott FTP/HTTP/rsync frontend egy ASUS desktop alaplappal futó, 3,2 GHz-es Pentium D (még a P4-es korszakból) CPU-t és 2 GiB memóriát tartalmazó vacak, két alaplapi Broadcom gigabites interfésszel (egyiken a 7210, másikon az internet).
Aktuális terheltség:
last pid: 17576; load averages: 0.74, 0.44, 0.51 up 0+16:24:40 13:58:38
131 processes: 1 running, 130 sleeping
CPU: 4.5% user, 0.0% nice, 15.2% system, 0.8% interrupt, 79.5% idle
Mem: 603M Active, 987M Inact, 317M Wired, 17M Cache, 213M Buf, 54M Free
pinky# netstat -w 1
input (Total) output
packets errs bytes packets errs bytes colls
53027 0 45433734 52709 0 52481952 0
51618 0 44832753 51419 0 51493931 0
55224 0 48309703 54436 0 52903814 0
57973 0 51059085 55787 0 54950348 0
|
hup.hu
2009-03-26 20:20:50 | Linuxos, max. 8TB kapacitású NAS a Seagate-től |
| A Seagate készen áll arra, hogy egy beágyazott Linux-ot futtató, maximálisan 8 TB kapacitással rendelkező hálózati adattárolót (Network Attached Storage - NAS) dobjon piacra KKV-k számára. A BlackArmor NAS 440 négy hot-swap diszk bővítőhellyel rendelkezik.
A storage a NAS-októl megszokott hálózati protokollok mellett iTunes médiaszervert és DNLA-megfelelőségű média szervert, 0/1/5/10 RAID szinteket, dual Gigabit Ethernet portot, négy USB-t kínál.
A hardver jellemzői:
Storage -- 4 x bays with four (NAS 440) or two (NAS 420) bays loaded with 2TB (NAS 440) or 1TB (NAS 420) Seagate SATA II (7200 RPM) drives
Networking -- 2 x gigabit Ethernet ports
USB -- 4 x USB 2.0 ports
RAID support -- RAID 0/1/5/10 and JBOD
Network protocols -- CIFS, NFS, HTTP, HTTPS, FTP, Bonjour, Microsoft Rally; supports MS Windows Server Active Directory
Servers -- ITunes; DLNA media streaming; HTTP; FTP
Other hardware features -- On-board LCD screen with status
Other software features -- Volume management with shared folder level ACL support; disk, backup, and event management
Dimensions -- 6.3 x 8.2 x 10.6 inches (160 x 207 x 269mm)
Weight -- 13.6 lbs (6.16 kg) with four drives (440 model)
Operating system -- Embedded Linux; supports Linux Kernel 2.6.7 or later, Windows XP/Vista, or Mac OS X 10.4.11 networked PCs (CD-ROM software supports only Windows and Mac desktops)
A készülék a következő árakon lesz elérhető: NAS 420 (2TB) - 800 USD, NAS 440 (4TB) - 1 200 USD, NAS 440 (6TB) - 1 700 USD, NAS 440 (8TB) 2 000 USD. A megjelenés várható ideje 2009. május.
További részletek itt.
|
hirszerzo.hu
2008-04-16 17:50:00 | Gyorsan, valami diszkontot - 400 bolttal tarolná le a magyar piacot az Aldi? |
| Csütörtökön nyitja meg első öt magyarországi boltját az európai élelmiszerdiszkont-kereskedelem egyik legagresszívabb óriása, a német Aldi. Az úgynevezett kemény diszkont kategóriába tartozó cégnek 7 ezer üzlete van a kontinensen, legnagyobb konkurense a három és féle Magyarországon is jelen lévő Lidl. A harc azonban nem feltétlenül a rendkívül alacsony áraival, saját márkás termékeivel és viszonylag szűk áruválasztékával operáló két vállalat között fog zajlani Magyarországon. |
ma.hu
2008-07-08 12:20:00 | A hasi görcsök fogságában... |
| Időnként szinte mindenkit gyötörnek gyomor- és hastáji panaszok, legyen az görcs, fájdalom, diszkomfort vagy más kellemetlen tünet. Ha azonban ezek a tünetek rendszeressé válnak, jelentősen ronthatják a munkavégzést, a mindennapi életvitelt. |
www.gazdasagiradio.hu
2008-04-03 14:39:00 | Elszállt a 12 hónapos kincstárjegy hozama |
| Csökkent a túljegyzés mértéke és emelkedett a hozam az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján. Az ÁKK 40 milliárd forint értékben hirdetett meg D090408... |
www.hir3.hu
2008-03-17 08:10:10 | A Fed 25 bázisponttal csökkentette a diszkont rátát |
| Az amerikai jegybank (Fed) magyar idő szerint hétfőn hajnalban 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentette a diszkont rátát, azaz azt a kamatot, amit közvetlen hiteleire a bankok felé számol fel. Az intézkedés azonnali hatályú. A célja az amerikai gazdaságot már a recesszió közelébe taszító egyre mélyülő pénzügyi válság megállítása. A Fed ezen kívül bejelentette, hogy új hitelezési programot indított el egyelőre 6 hónapos időtartamra. Ennek a keretében az elsődleges forgalmazók ugyanolyan kamat mellett vehetnek fel hitelt közvetlenül a jegybanktól, mint a kereskedelmi bankok. A diszkont ráta csökkentéséről szóló bejelentés időzítése meglepte a szakértőket, mivel a Fed holnap dönt az alapkamatról. |
www.metro.hu
2008-01-29 11:39:48 | Összeolvadt három diszkont légitársaság |
| Egyesíti erőit a Lufthansa és Európa legnagyobb idegenforgalmi csoportja, a TUI: egybeolvasztják Germanwings és TUIfly elnevezésű olcsó jegyű légitársaságaikat, s a holdinghoz csatlakozik még az Eurowings regionális légitársaság is. |
origo.hu
2008-04-15 07:15:00 | Csütörtökön nyitnak az Aldik |
| Öt bolttal indul április 17-én, csütörtökön az Aldi diszkont-hálózat, amely nyitási ajánlatával a tartós fogyasztási cikkek piacába hasít bele - olvasható a Napi Gazdaságban. |
hup.hu
2008-03-17 11:38:03 | Intel Modular Server |
| A minap Pratchett mester hívott. Gyanúsan remegett a hangja az izgalomtól miközben elmesélte, hogy valami nincs rendben a Poggyásszal.
Persze a Poggyásszal sosincs rendben semmi, de valami csak történhetett, hiszen Széltoló minden előzetes bejelentés nélkül megjelent a múlt héten nála, majd az ajtónyitás után óriási erőfeszítések árán -de egy szó nélkül- lecipelte a mágikus úti holmit a pincébe és rálakatolta az ajtót.
"Bel-Shamharoth, nyolcasok!" - csak ennyit tudott zihálva kinyögni, mielőtt elájult.
Miután Széltoló magához tért elmondta, hogy a Poggyászon több változást is megfigyelt az elmúlt időben. A legszembetűnőbb, hogy a lábait behúzta és újabban kerekeken közlekedik, de belül is történt valami, mert a frissen mosott és vasalt ruhák helyett mindig egy nagy, ezüstös tetejű, azonosíthatatlan rendeltetésű doboz kerül elő belőle, na meg egy vékonyka füzet, amelyben többször szerepel, hogy "8 cores", a nyolc pedig tudvalevőleg Bel-Shamharothhoz köthető.
Terry tudja, hogy vonzódom a nagy, ezüstös tetejű azonosíthatatlan rendeltetésű dobozokhoz, így azonnal engem hívott. A Poggyászt azonnal biztonságos helyre szállítottuk és közelebbről is megvizsgáltuk.
A lábak tényleg eltűntek, helyükön könnyen forduló és gördülő kerekek nőttek, és érdekes címkék kerültek a Poggyász felületére is:
A kerekekből és a súlyból ítélve arra a következtetésre jutottunk, hogy a Poggyász a gyorsabb haladás és a lábai kímélése érdekében váltott haladási módot. Megvizsgáltuk a címkéket is, de sajnos azokon csak számunkra értelmezhetetlen korongvilági szavak voltak, így hát kinyitottuk a Poggyászt:
Az ezüstös tetejű valami, amely a titokzatos "EDDMFSCH-26" névre hallgat gondosan körbe van véve hangszigetelő anyaggal, ebből arra a következtetésre jutunk, hogy zajos lehet, ezért inkább visszacsukjuk a Poggyász tetejét és úgy döntünk, hogy EDDMFSCH-26-ot a hozzá hasonló ezüstös tetejű dobozok szobájában vesszük csak elő.
Mielőtt azonban lecsuknánk a fedelet, kivesszük egy rövid tanulmányozásra a doboz tetején lévő papírokat, amelyekből megtudjuk "Eddie" polgári nevét is:
Ő egy Intel Modular Server!
Most, hogy már beazonosítottuk, bátran beírjuk a nevét a Google-be, amely rögtön el is dob minket egy marketingoldalra, ahol érdekeseket írnak: modern processzorok, dinamikusan kiosztható diszkterület, meg egy benchmark, amely szerint a szerver gyors.
Gyors. Kerekek. Rögtön asszociálunk és le is futtatjuk (vagy gördítjük?) az első sebességtesztet:
Megállapítjuk, hogy a szerver valóban gyors, de sajnos a harmadik klíma mögött rejtőző rendőr lekapcsol minket, így vissza kell térnünk a Poggyász tartalmának vizsgálatához.
Közelről szemrevételezve -de a Poggyászból még nem kivéve- a dobozt, azt láthatjuk, hogy két sorban hét SFF SAS (ill. feltételezhetően SATA) diszk fér bele:
A gépet kiemelve már okosabbak vagyunk:
Az Intel Modular Server egy blade-szerű megoldás, amely áll egy ránézésre passzív házból, illetve modulokból, amelyeket egyesével dughatunk bele.
Elölről és hátulról így néz ki:
Az első részen látható a 14 db. hotswap diszk (illetve azok helye, mi három diszkkel kaptuk), alatta egy ventillátor modul, majd a doboz jobb oldali 2/3-án a 6 darab, ún. Compute Module hely, amelyből esetünkben kettő van feltöltve.
A hátulja bal oldalt két ventillátor modulból, középen egy SCM, SW1 és MM (Storage Controller Module, Switch, Management Module) kártyából áll, amelyekből az SCM és az SW modulokból kettő is lehet a rendszerben.
A doboz jobb oldalán pedig négy tápnak van hely, ebből nálunk kettő volt telepítve, ill. két dummy modul, amelyben csak kisebb ventillátorok vannak.
A doboz önmagában nem sok mindent tartalmaz:
kicsit a p-class HP blade-eket idézi a passzivitásával, bár utóbbi méretben és kapacitásban is nagyobb.
A doboz lényegi tartalma a Poggyász hátán (a fotót az időközben befutott Kétvirág készítette):
A modulokat közelebbről megvizsgálva szembe tűnik, hogy mindegyik hátsón van egy RS-232-es port, illetve a rájuk jellemző egyéb csatlakozók (storage modulon külső SAS csatlakozó, a switch modulon RJ-45-ös Ethernet portok, a management modulon szintén egy RJ-45-ös Ethernet):
A tápegységet megnézve azt láthatjuk, hogy 1050W-os, kínai (American components, Russian components: all made in Taiwan) és Delta. Ugyanaz, mint az x86-os HP szerverekben.
A dobozon találunk egy figyelmeztető jelzést is:
amely sajnos meghiúsítja ördögi tervünket (munkahelyi üdítő- és csokoládéautomatára gyűjtünk).
A Compute Module, azaz a "blade szerver" így néz ki:
Két, passzívan hűtött 5400-as szériájú négy magos Xeon processzor (előtte és közvetlenül mögötte sincs ventillátor, így egy műanyag légcsatornával próbálják "csőbe húzni" a levegőt) van a szerverünkön. A kártyán rend van, 8 darab memóriaslot (gépünkben 2 GB van) található rajta, amellyel 32 GB-ig biztosan bővíteni tudjuk a szervereket, hátul egy rendszer és egy tápcsatlakozó, ATI ES1000 videochip, és a jobb hátsó sarokban a mezzanine kártya bővítőhelye.
Érdekes a modul elején lévő hely, úgy tűnik az Intel meghagyta a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben a modulra is tehessünk legfeljebb két helyi diszket (esetleg mást, pld. bővítőkártyákat), ha a közös megoldás nem válna be.
Fan modul és Ethernet switch:
Storage controller:
Jól látható a külső SAS csatlakozó, amelyre a beépített expanderen keresztül köthetünk külső storage-ot (ez enyhíti kicsit a SAN opció hiányát). A kontroller maga LSI chipes, 512MB cache-t tartalmaz (amely értelemszerűen megoszlik a szerver modulok között), illetve a miénkben volt egy akksi is, amely feltételezhetően segít a cache-nek nem felejteni, illetve az írást ilyen módon gyorsítani.
A menedzsment modul egy Realtek chippel kezdődik:
és egy lighttpd-t:
telnet 172.16.133.181 80
Trying 172.16.133.181...
Connected to 172.16.133.181.
Escape character is ^].
HEAD / HTTP/1.0
HTTP/1.0 302 Found
Connection: close
X-Powered-By: PHP/5.2.2
Set-Cookie: PHPSESSID=hg5q1jiu3i07l3ummjes5evs84; path=/
Expires: Thu, 19 Nov 1981 08:52:00 GMT
Cache-Control: no-store, no-cache, must-revalidate, post-check=0, pre-check=0
Pragma: no-cache
Location: https:///
Content-type: text/html
Content-Length: 0
Date: Wed, 13 Feb 2008 11:34:13 GMT
Server: lighttpd/1.4.11
futtató ilyen OS-sel végződik:
Starting Nmap 4.52 ( http://insecure.org ) at 2008-03-16 11:01 CET
Interesting ports on 172.16.133.181:
Not shown: 1702 closed ports
PORT STATE SERVICE
80/tcp open http
111/tcp open rpcbind
199/tcp open smux
443/tcp open https
623/tcp open unknown
624/tcp open unknown
625/tcp open apple-xsrvr-admin
2201/tcp open ats
6346/tcp filtered gnutella
8000/tcp filtered http-alt
8080/tcp open http-proxy
10000/tcp open snet-sensor-mgmt
MAC Address: 00:15:17:34:20:13 (Intel Corporate)
No exact OS matches for host (If you know what OS is running on it, see http://insecure.org/nmap/submit/ ).
TCP/IP fingerprint:
OS:SCAN(V=4.52%D=3/16%OT=80%CT=1%CU=32827%PV=Y%DS=1%G=Y%M=001517%TM=47DCF23
OS:C%P=amd64-portbld-freebsd7.0)SEQ(SP=BB%GCD=1%ISR=C5%TI=Z%TS=7)SEQ(SP=BC%
OS:GCD=1%ISR=C5%TI=Z%TS=7)OPS(O1=M5B4ST11NW2%O2=M5B4ST11NW2%O3=M5B4NNT11NW2
OS:%O4=M5B4ST11NW2%O5=M5B4ST11NW2%O6=M5B4ST11)WIN(W1=16A0%W2=16A0%W3=16A0%W
OS:4=16A0%W5=16A0%W6=16A0)ECN(R=Y%DF=Y%T=40%W=16D0%O=M5B4NNSNW2%CC=N%Q=)T1(
OS:R=Y%DF=Y%T=40%S=O%A=S+%F=AS%RD=0%Q=)T2(R=N)T3(R=Y%DF=Y%T=40%W=16A0%S=O%A
OS:=S+%F=AS%O=M5B4ST11NW2%RD=0%Q=)T4(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=A%A=Z%F=R%O=%RD=0%
OS:Q=)T4(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=O%A=Z%F=R%O=%RD=0%Q=)T5(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%
OS:A=S+%F=AR%O=%RD=0%Q=)T5(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%A=O%F=AR%O=%RD=0%Q=)T6(R=Y
OS:%DF=Y%T=40%W=0%S=A%A=Z%F=R%O=%RD=0%Q=)T6(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=O%A=Z%F=R%O
OS:=%RD=0%Q=)T7(R=Y%DF=Y%T=40%W=0%S=Z%A=S+%F=AR%O=%RD=0%Q=)T7(R=Y%DF=Y%T=40
OS:%W=0%S=Z%A=O%F=AR%O=%RD=0%Q=)U1(R=Y%DF=N%T=40%TOS=0%IPL=164%UN=0%RIPL=G%
OS:RID=G%RIPCK=G%RUCK=G%RUL=G%RUD=G)IE(R=Y%DFI=N%T=40%TOSI=Z%CD=S%SI=S%DLI=
OS:S)
Uptime: 1.847 days (since Fri Mar 14 14:51:01 2008)
Network Distance: 1 hop
A switch modul közelről szintén egy egy-két chipes integrált megoldás, 10 porttal:
Míg végignéztük a részegységeket a dolgos kezek berakták a rackbe a dobozt, a versenyszellem jegyében egy HP p-class (régebbi) blade enclosure-re:
Miután ez is megvolt, úgy gondoltuk, hogy bekapcsoljuk a gépezetet, amely még ebben a zajos környezetben is olyan hangos volt, hogy egy közeli Linux meggondolta magát és a biztonság kedvéért elpánikolt:
Mi azonban nem ijedtünk meg, rádugtunk a menedzsment konzolra egy notebookot és figyeltük, hogy mi történik. Semmi. Reménykedtünk kicsit, hogy legalább valami DHCP-s, vagy bármilyen más hálózati próbálkozás lesz, de hát ha nem, hát nem, szégyenszemre elővettük a manualt:
Azt mondja, hogy a Mozilla Firefox nevű alkalmazással kell elérni a konzolt a 192.268.150.150-es címen. Hollywoodi jelenetek jutnak hirtelen az eszünkbe, de kicsit arréb csúszik a szemünk a lapon és máris olvashatjuk a helyes megoldást:
A default usernév, jelszó: admin/admin
Mielőtt azonban belépnénk, nézzük meg kicsit, hogy hogyan is épül fel a gép.
Az Intel Technical Product Specification nevű PDF-ből kiollózott architekturális (huzalozási) diagram:
Ezek szerint minden Compute Module egy-egy SAS kapcsolattal rendelkezik a két storage controller felé, amely így képessé válik a redundancia biztosítására. A weblap szerint ezt a redundanciát a rendszer még nem támogatja, implementálása 2008. első negyedévére (az most van) várható. A storage controllereken nem közvetlenül lógnak a diszkek, hanem összesen két SAS expanderen keresztül érik el a SAS backplane-t. Ahhoz, hogy a rendszer a Compute Module-tól a diszkig redundáns legyen, értelemszerűen dupla útvonallal kell, hogy rendelkezzen. Ennek érdekében a rendszerrel szállított Seagate diszkek is duplaportosak, azaz bármelyik komponens (útvonal, SCM, SAS expander) kiesését képes a diszk elvesztése nélkül elviselni a rendszer.
A diszkek "A" és "B" portja egy-egy összerendelésben van a storage controllerrel és az expanderrel, azaz az SCM1 csakis az egyes expanderen keresztül fogja elérni a diszkek "A" SAS portját, míg az SCM2 a kettes expanderen a diszkek "B" portját.
Az SCM1-expander2 és SCM2-expander1 SAS kapcsolat a két SCM cache szinkronizációjára van fenntartva (kérdés, hogy ez fizikailag egy kapcsolatot jelent-e, mert ezesetben szűk keresztmetszetet jelenthet).
A switch modul tíz külső Gigabit Ethernet porttal rendelkezik, illetve belül minden gép felé két port (összesen tehát 12) látszik. Ezen felül az opcionális második switch felé egy 10 gigabites belső kapcsolat van, illetve a doksi szerint az SCM felé is ki van építve egy 10GE link. Ennek szerepe egyelőre nem tisztázott, vélhetőleg a későbbiekben iSCSI-szerű funkcionalitást nyújthat majd (bár a belső diszkek esetében ennek nem sok értelmét látom).
Most, hogy már tudjuk mivel állunk szemben, lépjünk be a menedzsment felületre (amelynek még fent a gépteremben egy keresztkábellel átállítottuk a hálózati interfészét DHCP-sre).
A bejelentkező képernyő átlátszó login-ablaka már sejtet némi modernitást, amit méginkább megerősít a belépés után látható dashboard:
A dashboardon a leglényegesebb információkat láthatjuk: van-e valamilyen teendő a szerverünkkel (nincs), az "egészsége" (kiváló), az áramfelvétel a tápegységek számának tükrében (egyértelmű jelzéseket kapunk: ha a zöld sávban vagyunk, a rendszer egy tápegység kiesését gond nélkül elviseli, ha a sárgában, egy újabb táp elvesztése már meghatározhatatlan következményekkel jár, ha pedig a pirosban áll a mutató, a rendszer túlterhelt, ne csodálkozzunk azon, ha kiszámíthatatlanná és megbízhatatlanná válik a szerver működése).
A dashboardon látható még egy hőmérsékleti kijelző (környezeti, szerver CPU-k és diszkek), illetve egy ízelítő a legutolsó kritikusnak ítélt eseményekből.
Továbblépve megtekinthetjük szerverünk elejét és hátulját is, és joggal bízhatunk abban, hogy ezek az ábrák a valóságot fogják tükrözni, azaz a megjelenített eszközök ott vannak, ahol azt a lapon látjuk (vagy éppen nincsenek):
Mint az látható, a szervereknél megszokott módon a doboz és minden modul tele van szórva érzékelőkkel (amelyekre riasztási küszöbök is állíthatók). A kívánt információt általában többféleképpen is megszerezhetjük: a gépekhez hozzárendelt diszkterületeket például megnézhetjük a szerver információs ablakaiban és a storage menedzsment fülön is.
Itt érdemes szót ejteni arról, hogy mit is jelent az, hogy a storage controller virtualizálja a diszkeket. A "hagyományos" RAID kontrollerekkel, illetve blade (pld. HP blade-eknél) megoldásokkal szemben itt a szervereknek (Compute Module) csak SAS kapcsolatuk van a storage controller felé, azaz diszket közvetlenül nem látnak. A storage controller feladata, hogy minden gép számára tudjunk tárhelyet biztosítani, ezt azonban nem úgy teszi, hogy a legkisebb egységként a diszket ajánlja fel (azaz pld. az első szervernek az első két diszket odaadja RAID 1-ben), hanem a diszkek fölé storage poolok, azok fölé pedig virtuális diszkek (volume-ok) szervezhetők.
Ez azt jelenti, hogy a mi három diszkünk esetében ezeket egy poolba téve "csíkokat", volume-okat, virtuális diszkeket alakíthatunk ki, amelyek aztán a választott redundancia (RAID) szint szerint fognak rendelkezésre állni.
Három diszkkel RAID 0-át (striping), 1-et (mirroring), 5-öt (striping+parity block), illetve 1E-t (stripe+mirroring) választhatunk, de megfelelő méretű pool (elég diszk) esetében használhatunk RAID 6-ot (dupla paritás), RAID 10-et, 50-et, vagy 60-at is. Azaz szinte minden értelmes kialakítást.
A virtuális diszkek kialakítása gyerekjáték:
Mint látható, a virtuális diszkeket szerverekhez rendelhetjük, illetve beállíthatjuk, hogy azok milyen LUN-nal lássák azt (a boot diszknek érdemes a 0-ásat adni).
Sajnos az Intel kihagyott egy nagyszerű lehetőséget, amely például a HP blade megoldása fölé emelte volna ezt a rendszert: a virtuális diszkek csak egy szerverhez köthetők, egy diszket nem érhet el több szerver.
Az architektúra egyértelműen lehetővé teszi ezt, segítségével pedig viszonylag olcsón, külső SAN (vagy egyéb, ekvivalens) megoldás nélkül lehetne shared diszkes clustereket (pld. mini Oracle RAC, vagy HA clusterek osztott adatterülettel) építeni egy kompakt megoldásban.
Ha valakinek esetleg nehezére esne követnie, hogy melyik diszk milyen virtuális diszkeket tárol, illetve azokat mely szerverek használják, segítség lehet a storage layout, amely egy bonyolultabb megosztás esetében igen hasznos lehet:
A háttértár mellett nagyon fontos a hálózat. A mi eszközünkben egy darab switch kapott helyet (a rajz szerint a második switch által biztosított két plusz port gépenként csak egy külön beszerzendő mezzanine kártyával vehető igénybe), amely a világ felé tíz GE porttal, befelé pedig 12 (gépenként kettő) GE-vel kapcsolódik.
Szintén a clusteres képességek javítása kapcsán úgy gondolom, hogy néhány területen értékelték volna a GE helyett a gyorsabb interconnect megoldásokat is (például InfiniBand), de ha már ez nem fért bele, a két GE port ellensúlyozásaként hasznos lett volna legalább 2,5 gigabites Ethernetet tenni belülre, mellé pedig ehhez passzoló switchet. Apró bibi persze, hogy ilyet jelenleg csak a Broadcom gyárt, itt meg ugye Intel megoldásról beszélünk. (a 10 GE valószínűleg költség oldalról volt ellenjavallt, illetve könnyen lehet, hogy a szegmens, amelyet megcéloztak vele, nem is igényli ezeket a sebességeket)
Szóval a switch. A switchet kétféleképpen menedzselhetjük: egy egyszerű felületen, amely integrálva van a fent bemutatottal, illetve egy fejlettebb (még mindig webes) GUI-n, ahol sokkal több beállítás elvégzésére van mód.
Az egyszerű beállító-felület a port státuszát (enabled/disabled), a VLAN-t, a sebességet (10-100-1000, FDX, HDX) és a STP alapvető befolyásolását teszi lehetővé:
A részletesebb, több beállítást lehetővé tévő felület egy új böngészőablakban (másik webszerveren, porton) jön be:
amely rögtön érdekes megoldásra hívja fel a figyelmet: a switch IP címe a lap szerint 1.1.1.71, így a külső menedzsment modulon minden bizonnyal egy HTTP proxy fut, amely továbbítja belülre a kéréseket.
A switch képességeire jól lehet következtetni a bal oldali lenyíló menüben szereplő pontokból:
Az eszköz tudása egy átlagos layer 2 switché: port tükrözés, kábelmérés (távolság, érvizsgálat, skew), storm control (broadcat, ismeretlen unicast, multicast), port security, ACL-ek (MAC és IP alapon), interface trunking (LAG, LACP), STP (RSTP, PVSTP), VLAN (a GARP és GVRP-ből ítélve nem éppen Cisco switch van belül), VLAN grouping (MAC cím, IP subnet, és protokoll (IP/IPX/ARP) alapján), QoS és az általános statisztikák.
A menedzsment felületen természetesen több user is létrehozható, ezek külön szabályozhatók RW/RO alapon az egyes nagyobb egységekre nézve (chassis, storage, switch admin, illetve a hat szerver egyesével). A felhasználókhoz riasztási szintek köthetők, amelyek egyesével beállíthatók minden típusra:
A gépek távmenedzsmentjét távoli soros porttal, illetve KVM (Keyboard, Video, Mouse) átvételével lehet intézni, utóbbihoz egy virtuális CD is társul, amely a gépünkön lévő CD/DVD drive-ot közvetlenül, vagy a gépünk diszkjén lévő image-ből (ISO) tud dolgozni. A remote KVM alkalmazás Java WS-os, kétféle mód (high, low resolution) közül választhatunk, az erőforrásaink (pld sávszélesség) és igényünk függvényében.
Az alkalmazás képminősége és -frissítése jó (viszonyítási alap a HP ILO-ja, amely néha egyenesen katasztrofális), a virtuális CD viszont nekem nagyon lassú volt (helyi gigabites hálózat).
A KVM program menüjéből vezérelhetjük azokat a gombokat, amelyeket az nem tud átvinni közvetlenül és itt kapcsolhatjuk be, vagy ki a távoli CD/DVD-t is:
A menedzsment felületről készült videók:
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-mgmc.avi
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-switch.avi
http://ftp.fsn.hu/contrib/bra/intelmodular-fbsdinstall.wmv
Miután kiveséztük szinte az egész gépet, ejtsünk pár szót a szerverekről is. A mi dobozunk két Compute Module-lal érkezett, amelyekben 2 db. L5410-es (2,33 GHz-es, 1333 MHz-es FSB-s, 12MB L2 cache-es) quad core Xeon processzor és 2 GB RAM volt.
A processzorok tekintetében az L5410 -az E5410-es alacsony feszültségű (LV) párja- az 5400-as széria ("Harpertown") majdnem legkisebb CPU-ja, alatta már csak az 5405 van (2G/1333MHz), felette pedig még jópár változat, a jelenleg legnagyobb X5482-vel bezárólag (3,2G/1600MHz).
Ez azonban ne tévesszen meg bennünket, hiszen az "új" Xeonokból már az 5300-as széria is nagyon gyors volt, amelyre még egy lapáttal rátett az Intel az 5400-assal.
Bár semmiképpen nem mondanám kimerítő CPU benchmarknak, azért lefuttattam a sysbench CPU tesztjét három különböző gépen. Az egyik a cikk tárgya, azaz két darab Intel L5410-es (2,33 GHz) quad core xeonos gép, a másik egy HP BL460c, ugyancsak két darab quad core Xeonnal, de az előző szériából (E5345, 2,33GHz), a harmadik pedig egy még korábbi verzió, az 5130, amely csak két magos és 2 GHz-en ketyeg.
A következő parancs:
for i in `jot 32`; do sysbench --num-threads=$i --test=cpu --cpu-max-prime=100000 run | grep total time: | egrep -o [0-9]+.[0-9]+; done
eredménye:
Az x tengelyen a futásidő látható másodpercben, míg az y-on a threadek száma a ciklusban.
Az Intel eléggé belehúzott az elmúlt évben, ráadásul meglehetősen aggresszív árpolitikát folytat (az 5400-as CPU-k olcsóbbak, mint az elődeik).
A gépek BIOS-a átlagosnak mondható:
A memória a modulok számától függően teljes egészében felhasználható (no RAS), tükrözhető (a memóriamodulok felének kiesését tolerálja a rendszer, értelemszerűen a kapacitás felezésével), illetve tartalékolható (memória RAID 5, ahol egy modult elveszthetünk a működés befolyásolása nélkül). Kíváncsi vagyok, hogy ha az Intel is áthelyezi a memóriavezérlőt a processzorba, eltűnnek-e ezek a funkciók a low-end, midrange x86-os szerverekből.
A gépben egy LSI 1064E SAS vezérlő biztosítja a kapcsolatot a storage controller, és így a diszkek felé, a hálózati elérést pedig Intel PRO/1000 EB NIC-ek adják.
Vélemény:
Az Intel Modular Servert két dologgal tudnám összehasonlítani. Az egyik hat darab 1U-s rackmount szerver (a modular server doboza is 6U-s és hat Compute Module fér bele), a másik pedig egy hasonló méretű blade megoldás (ezekből leginkább a HP-t ismerem).
A rackmount szerverekkel szembeni előnye világos: kompaktabb, egységes környezet, dinamikusan kiosztható diszkterület, integrált switch és sok mindenre kiterjedő monitoring, riasztási lehetőség, távmenedzsment.
Árban valószínűleg az 1U-s rackmount szerverek nagy többsége fölött van, azonban ha azok teljes költségéhez hozzászámítjuk a valószínűleg kisebb fogyasztás, a switch és az ilyen szintű távmenedzsment lehetőségét is (azaz nem a legolcsóbbat vesszük), könnyen lehet, hogy azonos, vagy éppen magasabb árat kapunk.
A blade megoldással szemben jelenleg hátrányként róható fel a választék hiánya, amely mind a szerver-modulok, mind a beléjük helyezhető kiegészítő kártyák (mezzanine és backplane modulok) tekintetében fennáll.
A rendszer felépítéséből adódik a kérdés: mennyire jövőbiztos az architektúra, milyen további fejlesztések várhatók?
Bár elvi lehetősége van annak, hogy akár mezzanine kártya nélkül Fibre Channel, vagy InfiniBand képessé váljon a szerver (például egy olyan kombinált storage controllerrel, amely a belső SAS kapcsolatokon keresztül valósítja meg az elérést, kifelé pedig FC, vagy IB csatolóval rendelkezik), azonban elképzelhető, hogy abban a szegmensben, amelyet az Intel megcélzott a Modular Serverrel nincs is igény az ilyen -jellemzően magasabb árszínvonalat képviselő- megoldásokra.
A Modular Servert egy belépő szintű blade megoldásnak érzem, amely némileg kisebb bővíthetőséget ad, mint a "nagy" blade megoldások, azonban -feltételezhetően- alacsonyabb áron teszi ezt, hasonló szolgáltatások mellett. Annak, aki több, két processzoros x86-os szerver felett "uralkodik", esetleg most még csak kevesebbel indulna, de a későbbiekben bővülne és együtt tud élni a fent említett hiányosságokkal, mindenképpen hasznos megoldás lehet.
A tesztgépet az ASBIS Magyarország biztosította, köszönet érte.
A tesztről készült összes kép itt tekinthető meg.
ui: miután kivettük a Poggyászból a Modular Servert, visszanőttek a lábai, megrázta magát -tiszta ruha illatát árasztva magából-, majd elsietett (ezt egy tűzálló géptermi ajtónk bánta, amely önhibáján kívül éppen zárt állapotban tartózkodott, amikor meg kellett tapasztalnia a tudákos körtefa földöntúli erejét) Széltolóhoz, aki Ankh-Morporkból üzeni, hogy épp jókor érkezett a láda, mert már nagyon fogytán volt a tiszta alsónak. |
www.mno.hu
2008-10-02 19:50:00 |
Tovább terjeszkedik Romániában a WizzAir
|
|
A Wizz Air diszkont légitársaság három újabb, Airbus A320 típusú repülőgéppel bővíti romániai bázisait és megduplázza kapacitását a következő fél évben - közölte a légitársaság az MTI-vel csütörtökön. Az első repülőgép a Wizz Air tizedik bázisára, Temesvárra érkezik jövő februárban, az új bázist a légitársaság a tervezettnél egy hónappal korábban nyitja meg.
|
www.orientpress.hu
2008-05-29 11:05:00 | Ma van az Egészséges Emésztés Világnapja |
| Május 29. az Egészséges Emésztés Világnapja. A magyar nõk 55 százaléka küzd valamilyen emésztési problémával, európai viszonylatban az ilyen jellegű problémával illetve diszkomforttal küzdõk számát 40-80 millió közé becsülik. Az USA-ban ez 40 millió embert érint.
|
www.vezess.hu
2008-05-14 08:00:00 | Olcsó autószerviz nyílik |
| A piaci árnál olcsóbban dolgozó diszkont szervizhálózatot indít az egyik legnagyobb használtautó kereskedő. A kifejezetten használtautó tulajdonosoknak kitalált javítóbázis jövőre érkezik Magyarországra. |
www.gazdasagiradio.hu
2008-11-14 06:13:00 | A luxust nem adjuk |
| A fogyasztási javak diszkont és felső kategóriájának együttes erősödése világszerte tovább fokozódik a jelenlegi válságban a középkategóriás termékek rovására |
|
Keresés: Linkajánló:
|
